Az ÁSZ-nak sem tetszik a költségvetés

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a jövő évi költségvetési törvényjavaslat indokolása egyes számadatok, magyarázatok, valamint az idősorok, összegző kimutatások hiányában nem kielégítő, a törvényjavaslatból az idei évben is hiányzik az áttekinthetőséget, a döntések megalapozását segítő összegző kimutatás - olvasható a számvevőszéknek a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz készített véleményében.
MTI-Eco, 2010. november 8. hétfő, 19:25

A számvevőszék véleménye szerint a költségvetési dokumentum normaszövege, indokolása az egyszerűsítés, áttekinthetőség irányába változott. Az ÁSZ indokoltnak tartja, hogy törvényi szabályozást alakítsanak ki az éves központi költségvetés szerkezetére, tartalmára és annak kialakításában résztvevő szervezetek feladataira vonatkozóan (ideértve az ÁSZ részére történő adatszolgáltatást), amely az állam teljes gazdálkodásának szabályaira is kiterjedő közpénzügyi törvény keretei között lenne célszerű.

Az ÁSZ szerint a fő adóbevételi előirányzatok esetében évek óta hiányoznak a részletes háttérszámítások, nem számszerűsítik az egyes adónemek tervezett bevételeit meghatározó tényezőket, azok hatásait, valamint nem ismertetik a prognosztizálás feltételrendszerét. Ez az ÁSZ megalapozott véleményalkotását gátolja.

A számvevők a 2011. évi adóbevételek 14,6 százalékának realizálhatóságát ítélték közepes és 6,2 százalékának teljesíthetőségét magas kockázatúnak. Magas kockázatúnak minősítette a számvevőszék a társasági adó előirányzat tervezetének teljesíthetőségét, mivel nem ismerik a számvevők az egyes összetevők számait. Magas kockázatú továbbá a hitelintézeti járadék előirányzat-tervezete, tekintettel a lakásvásárlási és építési támogatások csökkentésére, valamint a 2010. évi várható teljesítésre.

A GDP tervezett 3 százalékos növekedésénél alacsonyabb gazdasági növekedés az egyes adónemek (így a társasági adó, áfa) realizálásánál további kockázati tényező lehet.

A számvevők szerint az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek 85,9 százaléka teljesíthető, 14,1 százaléka (az értékesítési bevételek) magas kockázatú. A központi költségvetés közvetlen kiadási előirányzatait összességében megalapozottnak tartják az ÁSZ-nál (a tavalyi költségvetésben 86,9 százaléka volt megalapozott).

A költségvetési törvényjavaslatban rögzített hiány betartásánál kockázatot jelenthet az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető kiadások köre, különösen az adósságszolgálat és kamattérítés kiadásai, a garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz, a családi támogatások és szociális juttatások, az egyedi és normatív támogatások - derül ki a számvevőszéki véleményből.

A költségvetési törvényjavaslatban megjelenő hiányhoz - ahol a központi alrendszer hiánya 16,9 milliárd forinttal magasabb az ellenőrzés során megismertnél - kapcsolódó finanszírozási terv nem állt az ellenőrzés rendelkezésére. A 2010. évi finanszírozási terv nagymértékű változása, a 2011. évi magasabb nettó finanszírozási igény, az esetlegesen változó befektetői megtakarítási szerkezet, és a külföldiek forint- és devizavásárlási hajlandóságának kedvezőtlen alakulása, a forint és az euró tervezett árfolyamának kedvezőtlen változása a 2011. évi finanszírozási terv teljesülésénél jelenthetnek kockázatot.

Az európai uniós támogatások 2011. évi tervezése során az előző évekhez képest pozitív irányú az elmozdulás: a közreműködő szervezetek és irányító hatóságok a 2007-2013-as programozási periódus projektjei tekintetében már a döntések, szerződések és kötelezettségvállalások figyelembevételével tervezték meg a kiadásokat, melyeket az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is elfogadott.

A szervezeti módosítások következtében a fejezetek száma a 2010. évi költségvetési törvényben szereplő 25-ről 21-re csökkent. A költségvetési törvényjavaslatban a Miniszterelnökség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már önálló fejezetként szerepel.

A központi és háttérintézményeknél létszámcsökkentést (5 százalék, illetve 10 százalék) kellett tervezni, melynek ütemezését és pénzügyi fedezetét a tárcáknak kellett meghatározni annak érdekében, hogy a felmerülő egyszeri többletkiadások forrását a realizálódó megtakarítások biztosítsák.

A Nyugdíjbiztosítási Alap 2011. évi tervezett kiadási és bevételi főösszegének teljesülési kockázata a tervezett makroadatok alakulásának kockázatával azonos. A járulékbevételek változása a GDP, a bruttó keresettömeg, a foglalkoztatott létszám és bér alakulásának a nyugdíjkiadások változása a GDP, a nettó átlagkereset, a fogyasztói árindex alakulásának a függvénye. Ezen felül jelentkezik még annak kockázata, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe történő visszalépése a tervezett ütem szerint történik-e meg.

Az Egészségbiztosítási Alap tervezett hiánya 2011-ben 98,156 milliárd forint, ami majdnem megegyezik az idei várható deficittel (92,167 milliárd forint). Mivel rövidtávon nem várható az egészségügyi járulékmértékek emelkedése, így 2011-ben is a központi költségvetés biztosítja az alap egyensúlyát, a kifizetések fedezetét.

HOZZÁSZÓLÁSOK