Az ÁSZ hangsúlyozza, hogy megfelelően kiépített és működtetett belső kontrollrendszerrel jelentősen csökkenthetők a korrupciós kockázatok, nélküle azonban nem valósítható meg a közpénzek, a közvagyon szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása. Az ellenőrzések célja annak értékelése volt, hogy az önkormányzatok a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakították-e ki a belső kontrollrendszereiket, megfelelően működtették-e a gazdálkodás folyamatában kulcsszerepet betöltő szakmai teljesítésigazolás és utalvány ellenjegyzés kontrolltevékenységeit, valamint biztosították-e a belső ellenőrzés szabályos és eredményes működését.

Általános kockázatok

Az önkormányzatok belső kontrollrendszerének ellenőrzéshez javasolt helyszínek kiválasztásakor több kockázati tényezőt vett figyelembe az Állami Számvevőszék. Az egyik ilyen kockázati elemnek volt, hogy ÁSZ a 2010-et megelőző időszakban az önkormányzati alrendszer ellenőrzése során a nagyobb településekre (városok, megyei jogú városok, fővárosi kerületek) összpontosította ellenőrzési kapacitásait, így a mintegy 2800 községben csak igen szűk körben, egy-egy témaellenőrzés kapcsán végzett ellenőrzést. A 2010-ben lefolytatott úgyneezett pilot (próba) ellenőrzések tapasztalatai a községek gazdálkodásának szabályozottságát, belső kontrollrendszerének kialakítását és működését érintő hiányosságokra irányították rá a figyelmet.

Az ellenőrzés hiányát igazolták vissza a közérdekű bejelentések is. 2011-2012-ben ezek mintegy 88 százaléka az önkormányzatok tevékenységéhez kapcsolódott, ezen belül a bejelentések 60 százaléka községeket, nagyközségeket érintett. A bejelentések kockázati szempontok szerinti feldolgozása azt bizonyítja, hogy az önkormányzatok működésében a helyi demokrácia általános kockázatokat érzékel. Az azonosított kockázatok közül a három legjellemzőbb terület: a szabályozottság hiánya; a pénzügyi, számviteli, gazdálkodási szabályok megsértése; illetve a közvagyont érintő nem megfelelő gazdálkodás volt. Az ÁSZ a kockázatokat együttesen minősítve tett javaslatot arra, hogy mely településeken kezdődjenek meg az ellenőrzések.

Tíz önkormányzatnál problémák

Az ÁSZ megállapította, hogy a belső kontrollrendszer kialakítása 2011-ben összességében tíz önkormányzat vonatkozásában nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, részben megfelelő minősítést Kenézlő és Murakeresztúr önkormányzatai kaptak. A belső kontrollrendszer nem megfelelő kialakítása kockázatot jelent az önkormányzatok tevékenységeinek szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes végrehajtása során - hívta fel a figyelmet a szervezet. A belső kontroll rendszer értékelése öt elemből (kontrollkörnyezet, kockázatkezelés, kontrolltevékenységek, információ és kommunikáció, monitoring) épül fel, ezeket mindegyik ellenőrzött szervezet esetében külön-külön és összességében is értékelték a számvevők.

A kontrollkörnyezethez tartozik például a belső szabályozás megléte vagy feladatok, hatáskörök pontos meghatározása. Ez az elem két településen - Kenézlőn és Murakeresztúron - volt megfelelő és öt önkormányzatnál részben megfelelő, öt településen pedig nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A kockázatkezelési rendszerhez tartozik például a pénzügyi kockázatok kezelése vagy a munkatársak megfelelő szaktudásának és képzettségének megléte. Ennek szabályozása egyik önkormányzatnál sem volt megfelelő, öt település kapott részben megfelelő minősítést.

A kontrolltevékenységek körébe tartozik például a beosztott munkatársak beszámoltatása vagy az egyes feladatkörök szétválasztása. Ennek kialakítása két településen - Dunaalmáson és Lébényben - volt megfelelő, hét község kapott részben megfelelő, három pedig nem megfelelő minősítést. Az információs és kommunikációs rendszerhez tartozik például a szervezeten belüli illetve a külső partnerekkel folytatott kommunikációs kialakítása vagy az alkalmazottak a munkájuk végzéséhez szükséges információkhoz való hozzáférésüknek biztosítása. Ennek a szabályozása öt településen volt részben megfelelő, hét esetében pedig nem megfelelő.

A monitoring rendszerhez tartozik például a hierarchikusan felépített vezetői információs rendszer kialakítása vagy a lakosság és a szolgáltatást igénybe vevők körében az önkormányzati feladatellátásra vonatkozóan elégedettségi felmérés végeztetése. Ennek az elemnek a szabályozása mindössze Mártélyon volt megfelelő, és Csabdiban és Murakeresztúron pedig részben megfelelő. A többi kilenc település nem megfelelő minősítést kapott ebből a szempontból.Az Állami Számvevőszék 2012-ben úgynevezett pilot (próba) jelleggel községi és nagyközségi önkormányzatoknál végzett a belső kontrollrendszerre irányuló ellenőrzéseket, amelynek keretében az elmúlt hetekben Balatonfőkajár, Csabdi, Dunaalmás, Heréd, Kenézlő, Kerepes, Köveskál, Kőröshegy, Lébény, Mártély, Murakeresztúr és Sáránd települések ellenőrzése zárult le. A jelentéseket 2013. február 18-tól kezdve ütemezetten hozta nyilvánosságra az ÁSZ.

Jogosultatlan kifizetést egyik településen sem tárt fel az ÁSZ

A pénzügyi folyamatokban is számos hiányosságot tártak fel a számvevők az önkormányzatoknál. A kulcskontrollok működésének megfelelősége tíz településen volt gyenge, Heréden jó és egyedül Kenézlő kapott kiváló minősítést. A számvevőszéki ellenőrzések az ellenőrzött kifizetésekkel összefüggésben a rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján jogosulatlan kifizetést egyik önkormányzatnál sem tártak fel, azonban a gazdálkodásban kulcsszerepet betöltő kontrollok működésében feltárt hiányosságok miatt fennáll a hibák bekövetkezésének kockázata - hívta a figyelmet az ÁSZ a jelentésekben.

A belső ellenőrzés szabályozása és működése összességében az ellenőrzött települések felénél nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Három önkormányzatnál ugyan kialakították a szabályos belső ellenőrzési rendszert, de azt nem működtették megfelelően. Csak a herédi, a kenézlői és lébényi önkormányzatnál volt a jogszabályoknak megfelelő a belső ellenőrzés szabályozása és működtetése 2009 és 2011 között.Az Állami Számvevőszék az ellenőrzött szervezetek esetében, a megállapítások függvényében a polgármestereknek és az illetékes jegyzőknek tett javaslatokat a feltárt szabálytalanságok megszüntetésére és a hiányosságok kijavítására.

Eddig tíz község és két nagyközség belső kontrollrendszerét értékelő jelentést hozott nyilvánosságra az Állami Számvevőszék. Ezeken kívül még 21 település önkormányzata esetében van folyamatban, és ütemezetten további önkormányzatoknál indul a belső kontrollrendszerek kialakításának, az egyes kontrolltevékenységeknek és a belső ellenőrzés működésének ellenőrzése. Ezeket a jelentéseket ütemezetten hozza nyilvánosságra az Állami Számvevőszék.