Az eső és a válság elmosta az árakat

A forinterősödés, az Európa-szerte jó terméshozam jelentette kínálati bőség, illetve a forráshiány miatt elmaradozó nagybani vevők együttesen jócskán letörték a határidős gabonaárakat a BÉT árupiaci szekciójában. Az igen illikvid BÁT ugyan viszonylag jól követi a nemzetközi trendeket, a magyar gabonakereskedők mégis jellemzően a párizsi Matifon kialakult árakat tekintik irányadónak.
Józsa Bernát, 2009. július 28. kedd, 19:19

Az idei búzatermés a korábbi évek átlagától ugyan elmarad, de azért annál jobb lesz, mint májusban, az aszályos időszak közepén sejteni lehetett - mondta el lapunknak Takáts Zsolt, a Raiffeisen szakértője. A pesti árupiaci jegyzésárak tökéletesen lekövették a csapadékmennyiség alakulását, a június elején tetőző búzaár a csapadékos időszak kezdete óta folyamatosan csökken, némelyik gyengébb minőségű búzát már az intervenciós áron adják-veszik.

Ez szépen megmutatkozik az augusztusi határidős búza és a szeptemberi kukorica árfolyamgörbéjén. Mindkettőnél éles ugrás látható május végén egészen 41 000 forintig, majd a betakarítás közeledtével, valamint a szezonális hatásnak megfelelően élesen visszaesett az ár. Hétfőn az augusztusi eurobúza kontraktusa kereken 30 000, míg a novemberi takarmánykukorica 27 000 forinton forgott. Összehasonlításképpen: a tavalyi azonos határidők átlagára közel kétszerese volt a jelenleginek, igaz, akkoriban tetőzött az év elején kezdődött árupiaci hossz, amely aztán a júliusi csúcs után gyors zuhanásba váltott.


Az árfolyam a keresleti oldalról sem kap támogatást - tette hozzá Takáts. A bizonytalan gazdasági helyzet miatt ugyanis a nagyobb szereplők - a korábbi évekkel ellentétben, amikor aratás után (ekkor a legolcsóbb a termés) egy vagy akár több évre elegendő készletet raktároztak be - most csak egy-két hónapra elegendő tartalékot képeznek. (A bankok - néhány kivételtől eltekintve - nehezebben is biztosítanak ehhez forrást.) Hasonlóan látja a helyzetet Vámosi Gábor, a hazai árupiaci szekció forgalmának több mint 40 százalékát bonyolító IKR Tőzsdeügynökség üzletkötője. Mint elmondta, a hazai búza idén a tavalyinál alacsonyabb, közepes terméshozamot mutat, az egyéb európai, főként északi országokban viszont jó a termés. Ráadásul az euróban számított búzaárfolyam alakulásának a forinterősödés is igencsak betett. Mindenesetre az eurobúza jegyzése idén sem csúszott a 101,31 eurós (azaz nagyjából 27 000 forintos) tonnánkénti intervenciós ár alá. Más a helyzet az árpával, amelynél októberben már nagyobb eséllyel lehet számítani az intervenció lehívására. Ráadásul mostanság Vámosi szerint a termelők is inkább kivárnak, bízva az árfolyam-emelkedésben. Így az elkövetkező időszakban a forráshelyzet javulásának csekély esélye miatt maradhat a gyenge kereslet.


Nem lesz felpattanás

A betakarítások lezárultával a termésvárakozások is kiárazódhatnak, így látványosabb felpattanásra egyelőre nincs kilátás. A BÁT árai a meglehetősen illikvid kereskedés ellenére viszonylag jól követik a nemzetközi trendeket, ám a magyar gabonakereskedők - lévén az árak exportvezéreltek - elsősorban a nemzetközi, jellemzően a párizsi Matifon kialakult árakat tekintik irányadónak - ecsetelte Takáts. Tőlünk nyugatra a tavasz közel sem volt annyira aszályos, mint nálunk, így a Matifon nem is ugrottak meg úgy a jegyzések, mint a pesti árutőzsdén, így értelemszerűen a most lejátszódó korrekció sem annyira heves. (Az árak a BÁT-on egyébként jellemzően elmaradnak a párizsiaktól, kivételt az jelenthetne, ha Magyarország valamilyen extrém okból kifolyólag gabonaimportra kényszerülne.)

A korábbi évekre az volt a jellemző, hogy a terményárak az aratás után érték el mélypontjukat, ahonnan lassú emelkedésnek indultak. Ezt akár most is feltételezhetnénk, ám a válság ezen a piacon is átírta a szokásos forgatókönyveket, az elmúlt két évben például pont a korábban megszokottal ellentétesen mozogtak az árfolyamok - mondta el a Raiffeisen szakembere.


A búzánál később érő kukoricából - amennyiben nem jön közbe egy augusztusi légköri aszály - jó termés lesz, igaz, annak mennyisége nem közelíti majd meg a tavalyi szintet. Mivel a kukorica legnagyobb része külföldön talál gazdára, az áralakulás elsősorban a felvevőpiacok aktuális gazdasági helyzetétől függ majd.

HOZZÁSZÓLÁSOK