A Szigetközzel kapcsolatos magyar érdekek szerinti megoldást legnagyobb eséllyel a hágai bíróságnál több eszközzel rendelkező Európai Bíróságnak, mint harmadik félnek a bevonása jelentené, amelyre a két ország uniós tagsága ad lehetőséget. Ha ez sikerül, akkor a következő kormányzati ciklus második felében megindulhat a szigetközi Duna-szakasz és a mellékágak régóta várt újjáélesztése - közölte a Védegylet és a Duna Charta.

Szlovákia 1992 óta folyamatosan eltereli a Duna vízhozamának túlnyomó részét, amely nemcsak pusztulásra ítéli a Szigetközt, de veszélyezteti az alatta lévő ivóvízkincset is. A hágai Nemzetközi Bíróság az 1997-es döntésében nemcsak azt állapította meg, hogy a Duna elterelése jogszerűtlen volt, és Magyarországnak nem kell megépítenie a visegrád-nagymarosi vízerőművet, de kimondta: jogosan igényeljük a Duna vízhozamának legalább a felét. A hágai ítélet végrehajtása 13 éve húzódik a szlovák fél rosszhiszeműsége, és a magyar fél erélytelen hozzáállása miatt - teszi hozzá a közlemény.

A bős-nagymarosi tárgyalódelegáció a Dunára építendő gátakról szóló alternatívát adott át a szlovák félnek március 5-én. Az illetékes KVVM-miniszter emiatt vizsgálatot indított, a Fidesz a miniszter lemondását követelte.

A Duna Charta és a Védegylet álláspontja szerint a legújabb botrány Duna-ügyben jól mutatja, hogy a magyar tárgyalódelegáció képtelen elérni a hágai ítélet szerint a Dunába járó vízmennyiség visszaszerzését, ehelyett Szlovákia érdekeinek kedvező, drága és káros műszaki megoldásokat javasol.

A két szervezet szerint a 13 éve eredménytelenül húzódó tárgyalásokat be kell fejezni, és az Európai Bíróságnál kell elérnünk a Dunába járó vízmennyiség visszaszerzését.