Az MNB 6 százalékon tartotta az alapkamatot

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a várakozásokkal összhangban 6,00 százalékon tartotta az alapkamatot keddi ülésén. Zsinórban 9 hónapja áll itt az alapráta.
NAPI, 2011. október 25. kedd, 14:00
Fotó: Napi.hu

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2011. október 25-i ülésén változatlanul hagyta a jegybanki kamatkondíciókat - fogalmaz a jegybanki közlemény.

Simor András MNB-elnök rövidesen sajtótájékoztatót tart a kamatdöntés hátteréről, az eseményről tudósítunk majd.

Az egy hónappal ezelőtti kamatdöntő ülésen a 25 bázispontos, jelképes emelésre voksoló Király Júlia kivételével a tartásra szavaztak a tanács (mt) tagjai. Király a pénzügyi stabilitási kockázatokra és az inflációs kilátásokra hivatkozott, a többi tag szerint azonban a jegybanki devizapiaci program és az mt-hitelessége miatt nincs szükség szigorításra.

Forrás: MNB, Napi Gazdaság Online

Az első kommentárok

A kockázatok továbbra is megmaradtak, azonban a forint gyengülési üteme mérséklődött, a CDS-felárak kicsit korrigáltak, és az állampapírhozamok is lejjebb ereszkedtek - kommentálta a döntést Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere. A szakember a legnagyobb veszélyforrást továbbra is az európai adósságválság kezelésben látja, a német álláspont várható győzelme szerint nem tud tartós megoldást nyújtani a monetáris unió problémáira. Az elhúzódó feszültségek, és az ebből adódó folyamatos kockázatkerülés miatt a hosszú időn át rendkívül népszerű feltörekvő piacok helyzete törékennyé vált. Magyarország ebből a szempontból különösen sérülékeny, hisz a piacon lévő állampapírok közel felét külföldiek birtokolják, és ők további hangulatromlás esetén eladásokba kezdhetnek, ami hirtelen forintgyengülést és ugrásszerű hozamemelkedést eredményezhet. A sérülékenységünket fokozza, hogy esély van arra, hogy a közeljövőben a nemzetközi hitelminősítők leminősítik hazánkat, amivel a besorolásunk befektetési kategória alá kerülne. Az adóemelések miatt a gyenge növekedés ellenére emelkedő, a célt jóval meghaladó infláció újabb kockázati tényező lehet, de meglátásunk szerint jelenleg ez jelenti a kisebb problémát.

A feltörekvő piaci jegybankok a negatív piaci hangulat mellett az elmúlt időszakban inkább devizapiaci intervenciókkal próbálták fékezni devizájuk gyengülését. A borús növekedési kilátások miatt, a sok esetben emelkedő infláció ellenére a kamatemelések elmaradtak, bár Törökország esetében már látunk arra utaló jeleket, hogy csupán FX intervenciókkal tartósan nem kezelhető a helyzet. Hazánk esetében a devizapiaci intervenció lehetősége a rögzített árfolyamon történő előtörlesztés, és az elkövetkező év során devizában lejáró nagyarányú államadósságunk miatt korlátozottabb, így jelentősebb további piaci hangulatromlás esetén az MNB számára csak a kamatemelés maradhat - véli Bebesy.

A kormány adóemelési tervei (jövedéki adók, áfa) miatt a jövő évre várt inflációs pálya érdemben, 1-1,2 százalékponttal felfelé módosult a korábbi várakozásokhoz képest, ami azt is jelenti, hogy a 3 százalékos inflációs cél teljesülése jövőre sem lehetséges. Az MNB feltehetően egyszeri hatásnak tekinti az adóemeléseket, ami 12 hónap elteltével eltűnik az inflációból, azonban a másodkörös hatások, az inflációs várakozások magasan maradása miatt az óvatosság indokolt marad - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Hozzátette: ameddig erre nincs bizonyíték, a monetáris politikának nem kell válaszolnia szigorítással. A felfelé mutató inflációs kockázatokat némileg növelheti a minimálbér jelentős emelése, amennyiben a munkaadók a megnövekedett költségeket igyekeznek áthárítani, ami szintén figyelmet érdemel. Ugyanakkor az utóbbi hónapokban erőteljesen felerősödtek a stabilitási kockázatok, amelyek egy része külső eredetű, azonban a kormány devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos intézkedési igen jelentős kockázatokat okoznak a pénzügyi rendszernek. Mindezek miatt a piaci árazásokban meglevő kamatcsökkentési várakozások teljesen kiárazódtak, sőt mérséklet kamatemelési árazások is megjelentek a következő 3-6 hónapos horizonton. A következő egy év során így nem számít kamatcsökkentésre Suppan, kamatemelés pedig elsősorban a kockázatok felerősödése, jelentős forintgyengülés, ill. kockázati felárnövekedés esetén lehetséges. A legvalószínűbbnek az alapkamat 6 százalékos szinten tartását tartják a Takarékbanknál,, azonban a felfelé mutató kockázatok erősen megnövekedtek. A monetáris tanácsban Suppan szerint feltehetően ismét megvitatták a kamatemelés lehetőségét.

Vészkamatemelés?

Londoni elemzők a döntést megelőzően nem tartották kizártnak, hogy meglepetés születik a monetáris tanács ülésén, bár az alapforgatókönyvek arról szóltak, hogy nem várható vészkamatemelés.

A Barclays Capital szakértői budapesti tárgyalásaikon azt tapasztalták: az MNB illetékeseinek határozottan az volt az álláspontjuk, hogy a forint jelenlegi gyengesége "nem jelenti 2008 októberének megismétlődését". Emlékeztetőül: akkor 3 százalékpontos emeléssel avakozott be a jegybank. Hasonlóan látta a helyzetet a Morgan Stanley is: budapesti látogatásuk után még erősebbé vált az elemzők azon meggyőződése, hogy a piacok túlbecsülik egy forintvédő célú, rövid időn belül bekövetkező MNB-kamatemelés esélyét, a jegybank "nagyon különbözőnek tartja a mostani helyzetet az akkoritól".

HOZZÁSZÓLÁSOK