Az ombudsmanhoz fordulók 90 százaléka őrzi anonimitását

Az ombudsmanhoz forduló közérdekű bejelentések több mint fele volt megalapozott - derül ki a Székely László alapvető jogi biztos tavalyi évi tevékenységéről szóló, a parlament honlapján közzétett, közel 400 oldalas beszámolóból.
Szepesi Anita, 2017. április 2. vasárnap, 13:10

Az ombudsman 2014 óta kezeli a közérdekű bejelentéseket, ha a bejelentő azt kéri, anonim módon. Tavaly az elektronikus rendszeren 314 beadvány érkezett, ezek mintegy fele volt ténylegesen közérdekű bejelentésnek tekinthető. A bejelentők csaknem 90 százaléka kérte, hogy személyes adataihoz csak a hivatal férhessen hozzá - foglalja össze a jelentést az MTI.

A közérdekű bejelentések rendkívül sokféle területet ölelnek fel, így többek között az önkormányzatok eljárását, rendeleteit, pályázati pénzek, helyi adók felhasználását, cégek adóelkerülő megtartását, zenei fesztiválok zajhatását, vendéglátóhely működését, közbeszerzési eljárás hiányát, állami szerv igazgatási szolgáltatási díjkövetelését, a városligeti bontási munkálatokat, a közterület-felügyelő viselkedését, az óriásplakátok gyermekeket veszélyeztető tartalmát, a koldusmaffia terjeszkedését és sokféle korrupciós jelenséget.

Gyakori, hogy a bejelentő azonosítása sikertelen, ezért nem lehetett kivizsgálni például az egyik önkormányzat adóügyintézője ellen tett bejelentést, mely szerint az ügyintéző 10 százalékos díj fejében az önkormányzat által kiszabott helyi építményadót, bírságot és pótlékot csökkentette, eltörölte.

Ezeket a szerveket keresték a legtöbbet

Tavaly a leggyakrabban megkeresett szervek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, Budapest Főváros Kormányhivatala, Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala, Nemzetgazdasági Minisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Pest Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság voltak.

A beadványok az esetek 56 százalékában voltak megalapozottak. "Ezen ügyekben az eljáró szervek gondoskodnak az adott körülmény orvoslásáról, a veszélyeztetett társadalmi érdek érvényesítése érdekében. A lezárt ügyek közül 21-ben nem állapított meg a biztos az alapvető jogokkal összefüggésben visszásságot a közérdekű bejelentés intézése során" - áll az ombudsman beszámolójában.

Az ombudsman egy másik, viszonylag új, 2015 óta élő feladatköre, előre be nem jelentett helyszíni látogatásokkal ellenőrizni az ENSZ kínzás elleni egyezményének betartását és erről jelentést készíteni a világszervezetnek. Magyarországon több ezer helyen tartanak fogva embereket: a büntetés-végrehajtáson kívül például rendőri és katonai fogdákban, javító-nevelő, illetve elmemegfigyelő intézetekben.

Aggasztó a fogvatartottakkal szemben bánásmód

A parlamenti beszámoló szerint a 2016-ban lezajlott 10 helyszíni ellenőrzés kapcsán megállapítható: "Aggasztó a meglátogatott fogvatartási helyeken tapasztalt, gyermekek közötti fizikai, illetve szexuális erőszak, a gyermekprostitúció és a droghasználat, valamint az elkülönítési eljárások jogszabályi és szakmai hiányossága."

Ugyanakkor a beszámoló kitér arra is, hogy lényeges a hatóságokkal folytatott párbeszéd és az ellenőrzéseknek van prevenciós hatása.

Ombudsmani ellenőrzés volt többek között házi őrizet helyszínén, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben, egy budapesti gyermekotthonban, a Tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében és több másik vidéki büntetés-végrehajtási, illetve javítóintézetben, továbbá több fővárosi rendőrségi fogdán. Az egyik fogda kapcsán a beszámoló megállapítja, hogy "huzamos emberi tartózkodásra alkalmatlan".

Felül kell vizsgálni a végrehajtások szabályozását

Az ombudsmani vizsgálódások a hagyományosabb területei közül a bírósági végrehajtásról a beszámoló úgy fogalmazott: nem működik kellő hatékonysággal, további fejlesztése szükséges, adott esetben a jogi szabályozás is teljes felülvizsgálatra szorul.

A beszámoló kitér arra is, hogy a bírósági végrehajtási eljárások alapja jelentős részben különböző hitelkonstrukciókból származó lejárt tartozás, közüzemi szolgáltatók felé fennálló díjtartozás. Az ilyen egyéni élethelyzetekből fakadó súlyos problémák megoldása pedig sok esetben továbbra is csak jogon túli eszközökkel, a szociális intézményrendszer fokozott igénybevételével lehetséges.

A jogalkotáshoz kapcsolódva a beszámoló kitér arra, hogy az ombudsman 2015-ben felkérte a nemzetgazdasági minisztert, valamint az alapjogok védelméért felelős igazságügyi minisztert, hogy fontolják meg olyan jogszabályi rendelkezés előkészítését, amely lehetővé teszi, hogy az adóalany adóhatósági eljárásban vitathassa az egyedi ügyében kivetett vagyoni típusú helyi adó értékarányosságát.

A beszámoló kitér még többek között a gyermekétkeztetéssel, a gyámhivatali munkával, a speciális gyermekotthonokkal, a rokkantakkal és fogyatékkal élőkkel, az idősekkel, a felsőoktatási felvételi eljárások jogorvoslatával, illetve egyes jogállami kérdésekkel, így például a tisztességes, ésszerű időn belüli hatósági eljárásokkal kapcsolatos ügyekre is.

A dokumentum tartalmazza az ombudsman nemzetiségi jogokat, illetve a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó két helyettesének tavalyi tevékenységéről szóló beszámolókat is.

HOZZÁSZÓLÁSOK