Ennek részeként 267 iskola, 24 rendelőintézet, több mint 400 kilométer vasúti, és mintegy 350 kilométer közúti beruházás valósulhat meg, emellett 78 különböző városi terület, például lakótelepek újulhatnak meg - ismertette a miniszter az MTI-Eco tudósítása szerint.

Elmondta: ez az építőiparnak szánt csomag kiegészíti azt a tavaly novemberben elkezdett 1400 milliárd forintos programot, amely a vállalkozások számára válságkezelő és gazdaságélénkítő céllal indult útjára.

A miniszter elmondta: az építőipari cégek gazdaságélénkítő programja három alapvető célt kíván elérni az ágazatban. Kifejtette: a hazai munkahelyek megmentését, megtartását, a hazai vállalatok pénzhez juttatását, illetve az építőipari kereslet élénkítését helyezi előtérbe a program. A beruházás-élénkítő csomag keretében 636 nagyobb beruházás valósulhat meg a közeljövőben olyan konstrukcióban, hogy a beruházásoknál a források átlagban 85 százalékát uniós pénzekből teremtenék elő, míg 15 százalékot jelentenek majd a hazai források.

E-mailban tájékoztatják a résztvevőket

Bajnai Gordon beszámolt arról is, hogy ezeket a beruházási konkrét projekteket felteszik majd a minisztérium már novemberben elindított "Építőipari piactér" nevű portáljára, amelyen megtalálhatóak az uniós finanszírozású projektek mellett a hazai forrásból tervezett, közbeszerzéssel elindított nagyobb projektek is.

A fejlesztési miniszter elmondta azt is: szerdától mintegy 100 ezer vállalkozónak direkt mailben tájékoztatást ad a tárca arról, milyen pályázatok állnak rendelkezésükre, hogy a legkedvezőbb megoldásokat találják a tervezett beruházásukhoz. A miniszter szerint a tárca azt szeretné elérni, hogy a vállalkozások számára ez a "túlélő csomag" minél inkább közérthető módon legyen elérhető.

Tartani kell a kapacitásokat

Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke elmondta: az utóbbi időben az építőipari cégeknél továbbra is folytak az elbocsátások, sok cég pedig kivárt, hogy milyen lehetőséget kaphatnak új beruházások indítására. Aláhúzta: az ágazat számára most a legfontosabb, hogy tartsa az építőipari kapacitásokat, összességében például a mintegy 260 iskolafejlesztés elsősorban a kis- és középvállalkozások számára teremt új munkalehetőséget.

    
A tájékoztatón kiosztott dokumentum szerint a célzott beruházási területek közül a közlekedési fejlesztések jelentik a legnagyobb összeget a több mint 1800 milliárd forintból. A 134 tervezett közlekedési projekt összértéke hozzávetőleg 1270 milliárd forint lenne, a tervezett környezetvédelmi beruházások majdnem 300 milliárd forintot tesznek ki, városrehabilitációra pedig 71 milliárd forintot szán a kormányzat az építőipari csomagból.

Stratégiai ágazat az építőipar

Baráth Etele (MSZP) országgyűlési képviselő a tájékoztatón elmondta: a parlamentben már körvonalazódik a többpárti együttműködés annak érdekében, hogy az építőipart mint kiemelt stratégiai ágazatot segíteni kell a válságban. Aláhúzta: ez azért is fontos, mert a magyar építőipari beruházásoknak nagyon jelentős a tovagyűrűző hatása, egy-egy építőipari beruházás áttételesen négyszer akkora összegű fejlesztést ösztönöz más területeken.

Kérdésként felmerült az, hogyan segíti a kormányzat, hogy az építőipar egyik legfőbb gondja, a lánctartozások sokasága minél előbb megszűnjön. Bajnai Gordon ezzel kapcsolatban elmondta: ez év április 1-jétől, ha az uniós fejlesztési projektek kapcsán az állam késik a beruházási összeg kifizetésével, az állami intézménynek, mint beruházónak is késedelmi kamatot kell majd fizetnie tartozása után.

Jót tenne az ÁFA csökkentése


Egy másik kérdés kapcsán felmerült az, hogy a lakásfelújítások terén csökkenteni kellene az áfát, ez segítené az építőipari cégek tevékenységét.

Bajnai Gordon válaszában elmondta: az áfakulcs kérdését érdemes megvizsgálni, azonban összességében a Pénzügyminisztérium feladata az adóügyekről való elgondolások megvizsgálása. Hozzátette: a 2009-re tervezett költségvetési hiányt tartani kell, csak ennek függvényében lehet változtatni az adórendszeren.

Tolnay Tibor elmondta: nemzetközi téren a franciaországi és belgiumi tapasztalatok azt mutatják, a lakásfelújítások kapcsán az áfa 5 százalékra való csökkentése nemhogy csökkentette volna, hanem növelte az érintett országok költségvetési bevételeit.