Ázsia, Afrika - új irányt keres a kormány

Míg a közép-európai országok együttműködnek a kapcsolatépítésben az egyre jelentősebbé váló ázsiai országokkal, egyúttal versengenek is egymással, és Magyarország jól áll ebben a versenyben – mondta Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium újonnan kinevezett globális ügyekért felelős helyettes államtitkára.
MTI, 2012. július 17. kedd, 13:56
Fotó: Napi.hu

Takács Szabolcs, az ázsiai és csendes-óceáni főosztály korábbi vezetője hétfőtől tölti be a helyettes államtitkári posztot a külügyi tárcánál, elődje Hóvári János volt. Az új helyettes államtitkár az MTI-nek kedden adott interjúban emlékeztetett arra, hogy a magyar diplomácia fő irányai továbbra is a nemzetpolitika, a közép-európai térségpolitika és az aktív részvétel az euroatlanti integrációban. Ezeket egészíti ki 2010-től a globális nyitás politikája, amelynek célja, hogy erősítse Magyarországnak az euroatlanti térségen kívüli régiókhoz fűződő kapcsolatait. Hozzáfűzte: fontos feladat az is, hogy "ráirányítsák a magyar civil szféra és a gazdasági élet szereplőinek figyelmét" arra, hogy Magyarország miként növelheti súlyát a nemzetközi kapcsolatokban.

A globális nyitás egyfelől földrajzi értelemben vett nyitást jelent, azaz kapcsolatépítést a közel-keleti, észak-afrikai, ázsiai és a latin-amerikai térséggel. Másfelől azt is jelenti, hogy a magyar külpolitikának meg kell keresnie azokat a hagyományos kül- és biztonságpolitikán túlmutató területeket, ahol a korábbiaknál hangsúlyosabb szerepet vállalhat - fogalmazott. Ilyen lehet a klímapolitika, a fenntartható fejlődés és a vízpolitika. E célok megvalósításának legfontosabb eszköze a multilaterális diplomácia, az aktívabb szerepvállalás a nemzetközi szervezetekben - tette hozzá.

Új külképviseletek nyílhatnak

A helyettes államtitkár utalt arra is, hogy a mindenkori költségvetési adottságok függvényében a Külügyminisztérium folyamatosan vizsgálja új külképviseletek nyitásának lehetőségét. Külképviseletek bezárásáról mindenesetre jelenleg nincs szó - fűzte hozzá. Mint mondta, különösen érdemes mérlegelni a képviseletnyitás lehetőséget azokban a térségekben, ahol Magyarország hangsúlyosabban szeretne megjelenni.

Úgy vélte, ez elképzelhető más uniós tagállamokkal vagy a visegrádi csoport (V4, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) országaival együttműködve. Az EU-ban napirenden van egyes távoli országokban úgynevezett Európa Házak létesítése, amelyek azoknak az uniós tagállamoknak is lehetőséget adnak, hogy képviseltessék magukat, amelyek másképpen nem biztosíthatnák diplomáciai jelenlétüket - jegyezte meg.

Egyre nagyobb hangsúly az ázsiai térségre

Takács Szabolcs arról is beszélt, hogy a rendszerváltozást követő 15 évben elsősorban az euroatlanti integráció megvalósítására összpontosított a magyar külpolitika, az Európán kívüli régiók nem élveztek kiemelt figyelmet. Napjainkban azonban az ázsiai térség jelentősége egyre nő mind politikai, mind gazdasági értelemben, a jelenlegi globális pénzügyi-gazdasági válság sem érintette őket olyan súlyosan. Mindezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, így Magyarországon is felmerült az intenzívebb kapcsolatépítés igénye az ázsiai országokkal - mondta.

Úgy látja, Magyarországnak reagálnia kell a globális folyamatokra. A közép-európai országok együttműködnek a kapcsolatépítésben az ázsiai országokkal, de versengenek is egymással az ebből nyerhető gazdasági előnyök kiaknázásáért - közölte. Hangoztatta, Magyarország jól áll ebben a versenyben, hiszen például Lengyelországhoz hasonló súlyt képvisel az Ázsiát Közép-Európához fűző kapcsolatokban.

A globális nyitás legsikeresebb, leglátványosabb iránya az ázsiai térség, Magyarország eredményesen építi kapcsolatait Kínával, Japánnal, a Koreai Köztársasággal, Indiával és az ASEAN (Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége) országaival - mondta. Úgy fogalmazott, hogy az ország vezetőinek Ázsiában tett látogatásai példaértékűek, emellett pedig folyamatos kapcsolattartásra van szükség a kormányzat minden területén és szintjén.

A helyettes államtitkár végül arra is kitért, hogy fontos feladatának tekinti a magyar diplomácia jelenlétének növelését Afrikában, különös tekintettel a szub-szaharai térségre.

HOZZÁSZÓLÁSOK