Az Európai Tanács nem vitatta meg a magyarországi helyzetet, és nem foglalt állást az ügyben - mondta Lucinda Creighton ír Európa-ügyi miniszter, a szerdai plenáris ülés első felszólalója. A tagállamok kormányait képviselő Tanács nevében beszélő miniszter hangsúlyozta, hogy az uniós értékeket, jogokat és elveket tiszteletben kell tartani, de a szerződések őreként az Európai Bizottság feladata ellenőrizni, hogy a tagállamok joganyaga összhangban van-e az uniós joggal.

Az Európai Bizottság alelnöke megjegyezte, hogy a bizottság már 2011. óta kiemelt figyelemmel követi a magyar alkotmányos rendszer körüli fejleményeket, értékelte a törvényt és annak az uniós jognak való megfelelését. Az alelnök a magyar helyzet eddigi fejleményeiről adott értékelése során felidézte, hogy José Manuel Barroso és Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára március elején közös közleményben aggodalmuknak adott hangot az Alaptörvény negyedik módosítása és annak az EU törvényeknek való megfelelésével kapcsolatban, illetve kétségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a negyedik módosítás megfelel az európai alapértékeknek. Sérelmezték, hogy az AB által megsemmisített átmeneti rendelkezéseket újra bevezeti a kormány, arra használva így a kétharmadot, hogy megkerülje az Alkotmánybíróságot (Ab). Ez pedig a fékek és ellensúlyok rendszerét sérti. Az Európai Bizottság ezért levélben fordult Orbán Viktorhoz és a magyar kormányhoz, és ezen aggályok határozott kezelésére szólította fel.

Reding elmondta, hogy a bizottság jelenleg részletes jogi elemzést végez az Alaptörvény módosításait illetően, és szorosan együttműködik a Velencei Bizottsággal, amelynek véleménye arról, hogy a módosítások mennyiben állnak összhangban a jogállamiság elveivel, várhatóan június közepén készül el.

Reding felidézte a bizottság elnökének Orbánhoz április 12-én intézett levelét, amelyben szintén a jogállamisággal való összeegyeztetéssel kapcsolatos komoly aggodalmainak adott hangot. Beszélt a levélben három fő pontként kiemelt aggályokról. Ezek közt elsőként az európai bírósági döntések miatt keletkező fizetési kötelezettségek adó formájában történő beszedését említette. Igazságos az, ha az állam a saját állampolgáraira kivetett adóval fizetteti meg azt, ha az állam uniós joggal ellentétes döntéseket hoz? - tette fel a kérdést Reding. A gyakorlatban tehát az állampolgárokat duplán büntetik: egyszer azért, mert nem tarják be az uniós jogot, másrészt meg azért, mert ezért fizetniük is kell. Ez alááshatja a bíróság hatáskörét, másrészt sértheti az uniós szerződés jóhiszemű együttműködésről szóló 4. cikkely 3. bekezdését.

A második aggályos téma az Országos Bírósági Hivatal ügyáthelyezési jogára vonatkozik: itt Reding szerint uniós jogról folyó jogvita esetén sérülhet a megfelelő jogi eljáráshoz fűződő jog érvényesülése.

A harmadik ügyben, a politikai hirdetések korlátozását illetően Reding az európai parlamenti választási kampány szempontjából emelte ki azt, hogy a korlátozások indokoltságának és arányosságának a követelményét tiszteletben kell tartani.

Amint az Alaptörvény módosításának jogi elemzését véglegesíti a bizottság, ahol kell, megteszi a szükséges lépéseket a kötelezettségszegési eljárások elindítására, amelyekkel - mint hangsúlyozta - nem várnak júniusig.

Reding kiemelte, hogy ez már nem az első eset, hogy a bizottságnak fel kellett lépnie Magyarországgal szemben - ezzel kapcsolatban a már elindított kötelezettségszegési eljárásokat említette.

Reding hangsúlyozta, hogy Magyarországnak figyelembe kell vennie a Velencei Bizottság és az EU véleményét, az EU és az Európa Tanács elveivel, szabályaival és értékeivel összhangban. Az Európai Bizottság ezekre a véleményekre felelős választ vár Magyarországtól - szögezte le a bizottsági alelnök.

Magyarország nem rosszabb nálunk

Az Európai Néppárt (EPP) azt várja, hogy az Európai Bizottság végezze el a legutóbbi magyar alkotmánymódosítás jogi elemzését az európai jognak való megfelelés szempontjából - hangsúlyozta Frank Engel, a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú pártcsalád luxemburgi tagpártjának európai parlamenti (EP-) képviselője Strasbourgban, a magyarországi alkotmányos helyzetről folytatott plenáris EP-vitában. "Nem arról van szó, hogy Magyarország rosszabb nálunk" - mondta Engel, aki felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy ha kizárólag Magyarországra összpontosítják a bírálatokat, akkor a magyarokban az a benyomás alakulhat ki, hogy Európa nem a barátjuk. Hasonló érzések szerinte egyes más tagországokban is megfigyelhetőek, és ha a közösségi értékek kárára túlságosan előtérbe kerülnek az egyéni érdekek, akkor Európa "nagyon sok támogatót veszthet".

Egyetlen jogállamban sem megengedett, hogy bizonyos jogszabályokat az alkotmány szintjére emeljenek annak érdekében, hogy kivonják az Ab hatásköréből - mondta Hannes Swoboda az európai szocialisták EP-frakciójának vezetője. Példaként a bírák korai nyugdíjazását említette és sérelmezte, hogy az európai bírósági döntés ellenére Magyarország nem hajtja végre az Unió döntését. Emellett beszélt még Barroso által felvetett aggályokról. Megemlítette, hogy Orbánt kedd esti Néppárti frakcióban történt meghallgatását. Voltak olyanok, akik kritizálták, sokan tapsoltak neki - mondta Swoboda. "Végső soron önöknek kell dönteniük": a jogsértés vagy a jogállamiság, a biztosasszony, Viviane Reding oldalára állnak-e? - hangsúlyozta. Ezután egyebek mellett világos állásfoglalást sürgetett a magyar kormányzat részéről a szerinte növekvő magyarországi antiszemitizmus ellen.

Erről nem volt szó

Az előzetesen megbeszélt eljárási rend ellenére Martin Schulz EP-elnök engedélyezte Szájer Józsefnek, a Fidesz EP-képviselőjének, hogy kérdést intézzen Hannes Swodbodához - a képviselő beleegyezésével - a magyarországi alkotmányos helyzetről folyó vitában. Szájer arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a napokban magyar bíróság az alaptörvény negyedik módosítása alapján tiltotta be az Adj gázt! mottóval szervezett motoros felvonulást, amelyet a Nemzeti Érzelmű Motorosok rendeztek volna a holokauszt áldozataira emlékező Élet menetével egyidőben. Viszontválaszában Swoboda egyebek mellett sürgette, hogy fejezzék be a "heccet" Viviane Reding biztos, bizottsági alelnök ellen, akit az osztrák politikus szavai szerint Magyarországon "az EU pitbulljának" igyekeznek beállítani. Daniel Cohn-Bendit, az EP zöld frakciójának vezetője ügyrendi felszólalásában, azt kifogásolva, hogy Szájer kérdezhetett. A levezető Martin Schulz végül azt mondja, több "kékkártyás kérdés" feltételére nem lesz lehetőség (MTI).

Verhofstadt a 7. cikkely érvényesítését követelte

Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának belga vezetője - mint már korábban is - annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarországgal szemben érvényesíteni kellene a 7. cikkelyt, miután szerinte nem csak a kockázata áll fenn annak, hogy Magyarországon sérülnek az uniós alapelvek, hanem ez már megtörtént. Szerinte ebben a kérdésben a parlamentnek egységesnek kellene lennie. "Nem tartom normálisnak, hogy jobb- és baloldal vitájává fajul a kérdés" - hangsúlyozta Verhofstadt. Szerinte ha valóban arról van szó, mint ahogy Reding mondta, hogy Magyarország nem teljesít bizonyos kéréseket, akkor alkalmazni kell a hetes cikkelyt. Ha ennek a felvetésére a bizottság nem hajlandó, akkor az EP-nek kell ezt megtennie - szögezte le Verhofstadt.

Rebecca Harms a zöldek képviselője azt kifogásolta, hogy már két éve csak beszélnek a magyar problémákról, de még mindig nem tudják, hogy mit kellene ezzel kezdeni. A 7. cikkely alkalmazása egy "nukleáris fegyver" - ismerte el -, de nincs más megoldás.

Az alkotmányos jogállam leépítése befejezettnek tekinthető

Bokros Lajos európai parlamenti képviselő szerint az alkotmányos jogállam leépítése befejezettnek tekinthető Magyarországon. Szerinte az elmúlt 15 hónap alatt végrehajtott négy módosítás közül a negyedik a legsúlyosabb, miután lehetővé teszi, hogy bármit  be lehessen írni az alkotmányba, így a mostani Országgyűlés mandátumának 20 évre történő meghosszabbítását is. Ezzel szerinte az Alaptörvény maga vált Alaptörvényellenessé és már nem tudja betölteni az alkotmány szerepét. Bokros szerint a Fidesz rezsim visszatért a kommunista rezsim alkotmányfelfogásához: minden hatalom a dolgozó népé, amely ezt a hatalmat az Országgyűlés útján korlátlanul gyakorolja.

Reding a plenáris vita végi felszólalásában megjegyezte, hogy az ugyan a tagállam fennhatósági körébe tartozik, hogy változtat-e és hogyan az alkotmányán, de annak minden esetben összhangban kell lennie az uniós joggal és értékrenddel, az EU szerződésében foglaltak tiszteletben tartásával, ami "nem csak úgy lett", hanem 27 tagállam egyetértésével született - hangsúlyozta. A bizottság alelnöke egyetértett abban, hogy a 7. cikkely egy "nukleáris fegyver", ezért nem véletlen, hogy kétszer, háromszor is meg kell gondolni annak alkalmazását. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra is, hogy már több külügyminiszter kérte a bizottságot, hogy egy a kötelezettségszegési eljárások és a 7. cikkely közötti köztes eszközt dolgozzon ki. Ugyanakkor egyetértett abban is, hogy az ehhez hasonló ügyek kezelésére jobb eszközökre lenne szükség.