Apró, de alapvetően pozitív változások várhatók a társasági és a szolidaritási különadóban a lapunk által megkérdezett szakértők szerint. Idén januártól lépett életbe, hogy az árfolyamnyereséggel csökkenthetik társasági adóalapjukat azok, akik bejelentett, minimum 30 százalékos részesedésüket legalább kétévnyi tartás után értékesítik.
A NAPI Gazdaság cikke
A tartási periódust most egy évre csökkentették, aminek további befektetésösztönző hatása lehet - vélekedik Vadon Enikő, a KPMG adómenedzsere.
Vonzó lehet a befektetők számára az is, hogy helyre teszik az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályokat. E kategóriába jelenleg azon országok cégei tartoztak, ahol az adómérték kevesebb a magyar kétharmadánál, és nincs alkalmazottjuk vagy nem végeznek tényleges tevékenységet. A tőlük kapott osztalék nem adómentes, és a velük szemben elengedett kötelezettség sem csökkenti az adóalapot. Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint ez nem EU-konform, mivel Ciprus is ebbe a kategóriába esik a 10 százalékos adókulcsával, és más tagállamokban lévő cégeket is diszkriminálhat, például holdingtevékenység esetén.
A jövő évtől az uniós tagállamok, illetve a Magyarországgal egyezményt kötött államok cégeit nem lehet ilyen kategóriába sorolni, a többiekét viszont igen. Ezzel az offshore-adóelkerülési lehetőségeket is szűkítik. Egy korábbi hibát korrigálnak azzal, hogy levonhatóvá teszik a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások értékét az adóalapból, ez ugyanis eddig csak az átvevőnél szerepelt növelő tételként. Vadon szerint a 100 millió forintot meghaladó értékű, kutatás-fejlesztést szolgáló beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény megszüntetése nem érint sok céget. A kis- és középvállalkozások számára pozitívum, hogy a jövő évtől a nyereségük felét - legfeljebb 500 millió forintot - különíthetik el fejlesztési tartalékként az eddigi 25 százalék helyett, így halasztottan adózhatnak a tartalékból négy éven belül megvalósított beruházás után.
A különadónál újabb növelő és csökkentő tételeket vezetnek be, többek között a devizás könyvelésre való áttéréshez és a transzferár-helyesbítéshez kapcsolódóan. Így előbb-utóbb társasági adót faragnak belőle a szakértők szerint, ami pozitívum ugyan, de már az adónem bevezetésekor így kellett volna eljárni, vagyis négy százalékkal kellett volna növelni a társasági adó mértékét. A magánszemélyeknek pozitív változást jelent, hogy az adóterhet nem viselő járandóságok, például a nyugdíj után nem kell fizetniük jövőre a különadót.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.