A Napi Gazdaság cikke A fővárosi közgyűléshez benyújtott csomag véleményezése a következő hetekben várható, az észrevételek, kiegészítések integrálása után akár még a nyári szünet előtt a parlament elé kerülhet a jogszabálytervezet - derült ki az olimpia megrendezéséért életre hívott civil szervezet előadásán a Budapesti Corvinus Egyetemen. A törvény elfogadása nem egyenlő a pályázat benyújtásával, hanem lehetőséget biztosít a felkészülésre, aminek alapján a 2011-ben regnáló kormány és a főváros vezetése eldöntheti: jelentkezik-e Budapest a 2020-as olimpiára - mondta Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke. A PricewaterhouseCoopers (PwC) által készített megvalósíthatósági tanulmány alapján a rendezéshez közvetlenül kapcsolódó költség 518 milliárd forint, a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések összege 4646 milliárd forint lenne. Ennek legnagyobb részét az országos és a fővárosi közlekedési infrastruktúra fejlesztése teszi ki. A finanszírozás nagyrészt állami és EU-s forrásokból, valamint magántőke bevonásával történhet. A teljes felkészülési beruházás a GDP mintegy 1,3 százaléka, a nemzetgazdasági beruházások 5 százaléka lenne. A tanulmány szerint az állami teher a várható költségvetési kiadások 2,4 százaléka. A többletberuházások ugyanakkor 2016-2020 között ideális esetben 1800 milliárdos többlet GDP-vel járhatnak, évente 35 milliárdos plusz keletkezhet az adóbevételből, és mintegy 43 ezer ember számára teremtenek munkahelyet. A számítások szerint a 2010-2024-es időszakban 15 millióval több látogató jöhet az országba, akiknek költése elérheti a 2000 milliárd forintot. A fejlesztések 45 százaléka Budapesten, 55 százaléka az ország más részein - többek közt Balatonfüreden, Székesfehérváron, Győrben - valósulnának meg.