A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Az elmúlt 10 évben 32 céget vezettek be a magyar tőzsdére, ennek ellenére nem sikerült érdemben növelni a tőzsdén lévő cégek számát, mivel eközben 28 társaságot ki is vezettek a börzéről. Ráadásul a kivezetettek között sok volt a tőzsde szempontjából meghatározó cég, míg az újak közül nem igazán sikerült senkinek sem felnőnie a nagyok közé. Az igazi sikersztori is kevés, igaz, az elmúlt évek válsága szinte minden cég árfolyamát megviselte. Ugyan akadnak jó minőségű papírok, de a likviditás ezeknél is súlyos probléma, így csak egy szűk befektetői réteg kereskedik velük.

Zsiday Viktor, a Plotinus Vagyonkezelő Nyrt. vezérigazgatója szerint a legnagyobb gond az, hogy nem teremtettek olyan szabályozói környezetet, amelyben megéri a normálisan működő cégeknek a tőzsdére lépés. Egy prudens módon gazdálkodó vállalkozás számára inkább csak hátrányai vannak a tőzsdei jelenlétnek, hiszen így például a konkurensei sokkal tisztább képet kapnak a tevékenységéről. Zsiday szerint így csak azok a börzék sikeresek a cégek bevonásában, ahol vagy hagyománya van a tőzsdei jelenlétnek, vagy a szabályozói környezet olyan, hogy a társaságoknak megéri ez a lépés. Az első, amely főleg az angolszász tőzsdéket jellemzi, nagyon sok időt vesz igénybe, így itthon inkább a másodikra lenne lehetőség. A szabályozás tőzsdei szereplést támogató kialakítása azonban az elmúlt időszakban nem valósult meg, így kevés olyan cég jött a tőzsdére, amely valós tevékenységet folytat.

Ezzel szemben viszont a fehérgalléros bűnözés terepe lett a magyar részvénypiac, ami ellen nagyon határozottan fel kellene lépni − véli Zsiday; ezalatt azt érti, olyan cégek is tőzsdére léptek, amelyek egy kitalált sztorival, offshore cégeken keresztül felhúzzák az árfolyamot, majd az esésben elkezdik rásózni a kisbefektetőkre. Jól ugyanis esésben lehet eladni, ekkor már sokaknál működik a tőzsdei pszichológia, miszerint ha 70 vagy 90 százalékot esett valami, az már biztosan olcsó. Sok esetben azonban, mivel a cég eleve nullát ér, még ez az ár is túl magas. Márpedig így a kisbefektetők zsebéből milliárdokat húznak ki, ráadásul ezek az emberek megosztják rossz tapasztalataikat másokkal, ami sokkal nagyobb kárt okoz az egész gazdaságnak és a tőzsdének is. (Cégneveket Zsiday nem mondott, így a cikkben szereplő vagy abból kimaradó cégeket sem e szempontok alapján válogattuk ki.)

Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy ne lett volna jó befektetési lehetőség az elmúlt 10 évben tőzsdére lépett cégek között. A Napi Gazdaság visszamenőleg szemlézte a kibocsátott cégek teljesítményét, és ezek közül például az egyik legrégebbi bevezetés sem volt rossz befektetés. Az Állami Nyomda ugyan 581 forinton kezdte a pályafutását nyolc évvel ezelőtt, és a részvény árfolyama jelenleg ennél alacsonyabb, de a stabil osztalékot fizető társaságként azért nem számított rossz befektetésnek − főleg ha figyelembe vesszük a válságot is. (A cég árfolyama egyébként 2007-ben még 1400 forint felett is forgott.) Ennél jobban járt azonban aki a Graphisoft Park részvényére szavazott. A cég egy évvel később, 2006-ban indult el a magyar parketten 770 forintos árral, aminél jelenleg is magasabban, 1000 forint feletti szinten forog a stabil osztalékot fizető társaság. Szintén jó húzás volt − legalábbis eddig − a Plotinus választása, hiszen a befektetésekkel foglalkozó cég az 1588 kibocsátási árnál jóval magasabban, 2400 forint közelében forog. A BTel, amely sorozatos akvizíciókkal terjeszkedve növelte profitját, a tavalyi 700 forintos induló árfolyamhoz képest szépen gazdagította a részvényeseit, hiszen az árfolyam jelenleg bőven 1100 forint felett jár.

Ki- és bevezetett cégek a magyar tőzsdén
BevezetésKivezetés
2003
l Forrásl Prímagáz
l FHB
2004
l Freesoft (IPO)l Démász
l Édász
l Titász
l Milton
2005
l Állami Nyomdal Pannunion Soproni Sörgyár (BRAU)
l Pannunion Styl
l Pannunion Zalakerámia
2006
l TV Networkl Démász
l Booklinel Skoglund
l Graphisoft Parkl Globus
l Hungagent
l Domus
l Antenna Hungária
2007
l RFVl Borsodchem
l Orcol IEB
l AAA Autol Graphisoft S.E.
l Agrimill-Agrimpex
2008
l TCBl Exbus
l Externetl Gardénia
l Harewood Structured Investment PCC Limited
l Pannunion
2009
l KEG
l Kulcs-Soft
l Finex
l Nordtelekom
2010
l Appeninn
l HybridBox
l Alteo
l CIG Pannónia Életbiztosító (IPO)
l Kreditjog
l Őrmester
2011
l Plotinusl Linamar
l Visonkal Orco
l Biomedicall Pannunion
l Futuraqua
l Masterplast
l Optisoft
2012
l Btell Fevita
l Fotex
l TVNetwork
2013
l Alteral AAA Auto
Forrás: Forrás: BÉT

A gondot az jelenti, hogy ezek a cégek nagyon alacsony likviditás mellett forognak, így komolyabb alapok kétszer meggondolják, befektessenek-e egy-egy ilyen cégbe. Márpedig enélkül szinte alig érzékelhető a jelenlétük, ezért is van az, hogy a befektetők zöme úgy gondolja, alig van olyan részvény, amellyel érdemes foglalkozni a magyar piacon.

Ilyen lehetett volna például a CIG, amelytől sokan azt várták, hogy megdobhatja a nagy papírok számát. A tőzsdei kereskedést 863 forinton kezdő − a jegyzési ár ennél is magasabb volt − részvény ugyanakkor folyamatosan veszített az értékéből és jelenleg már csak töredékét éri a kibocsátási árának, ami végül is megakadályozta, hogy a nagyobb papírokhoz tartozzon a BÉT-en.

A hazai tőkepiac negatív trendje egyrészt akkor tudna megfordulni, ha a válságból való kilábalással a befektetési célokra rendelkezésre álló források növekedni kezdenek, visszatérnek a külföldi befektetők, és mindenki újra tömegesen mer hinni abban, hogy a befektetései megtérülnek − mondta a Napi Gazdaságnak Takács Krisztián, a BTel vezérigazgatója. A kínálati oldalon ugyanakkor minél több, átgondolt üzleti modellel és tervvel, stabil alapokkal rendelkező, határozottan, de lépésről lépésre haladó, növekedő cég pozitív befektetői sztorijára lenne szükség − tette hozzá. A növekedésre képes cégek fejlődéséhez ugyanis tőkére van szükség, és a banki finanszírozás Európa-szerte jellemző beszűkülésével a megfelelő forrásokat tőkepiaci forrásbevonással lehet leginkább előteremteni.

A fedezetet igénylő banki hitelezés a múltat finanszírozza, a tőkepiac viszont a jövőt. Ha tehát egy kisebb cégnek forrásigényes növekedési tervei vannak, azokat banki forrásból gyakorlatilag nem, a tőkepiac révén viszont akár kisebb léptékben is sikeresen meg lehet valósítani − emelte ki a BTel vezetője. A tőzsdei jelenlétre való felkészülés ugyanakkor erőforrást igényel. Az előírt jelentési rendszer, a magas fokú működési és pénzügyi transzparencia, az ismertség és befektetői elfogadottság érdekében végzett munka, a háttérrendszer és szolgáltatások beindításához szükséges forrást a legtöbb hazai kis- és középvállalat nem szívesen előlegezi meg, de ez a kisebb probléma. Ennél nagyobb gond a befektetői környezetben az általános − és érthető − bizalomhiány. A tőkepiaci szabályozásunk megfelel ugyan az európai piacokénak, csak a fejlettebb országokhoz képest nálunk és a régiónkban ehhez alacsonyabb penetráció, kevesebb megtakarítás, kisebb likviditás társul − véli a BTel vezérigazgatója. Az elmúlt években úgy tűnt, mintha a tőzsdei kínálat csak az osztalékfizető blue chipekből és néhány feltörekvő cég negatívan végződő történetéből állna. Ez jelentősen csökkentette a válság miatt egyébként is alacsony likviditást és befektetői bizalmat.

QP | Quality Placement