A kormány nem először nyúl a cafeteria-rendszerhez, ám az uniós kifogások után át kellett alakítani a 2010 után kialakított rendszert. A legfontosabb változás, hogy a béren kívüli juttatások egy részét készpénzben is megkaphatják majd a magyar munkavállalók.

Az előterjesztés nyomán a jövőben két típusú béren kívüli juttatás illetheti meg kedvezményes adózású keretek között a honi alkalmazottakat: a készpénz-cafeteria mellett Szép-kártyára kaphatnak még juttatásokat a dolgozók.

A javaslat más szabályokat állapítana meg a versenyszféra munkavállalói és a közszféra dolgozóira. A magánszektorban 450 ezer forint volna a kedvezményes éves cafeteriajuttatás felső határa. Az összegből százezer forint lehetne a készpénz, a fennmaradó 350 ezer forint kerülhetne az érintettek Szép-kártyájára. A közszférában a keret összeg változatlanul kétszázezer forint, amely a két juttatási forma között egyenlő arányban oszlana meg.

A Szép-kártya tehát megmarad, ahogy az Erzsébet-program működését is biztosítani fogja a kormány.

A munkáltató a cafeteria részeként továbbra is adómentesen adhat például sport- és ún. kultúra-belépőt, illetve szintén adómentesen támogathatja 5 millió forinttal a lakást építő, lakást vásárló és lakáshiteles dolgozóit.

A munkavállalónak semmit nem kell fizetnie a juttatás után. A munkáltató fizeti meg a kedvezményes közterhet. A foglalkoztató a juttatott összeg 1,19-szere után fizeti meg a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 14 százalékos ehót.

Amennyiben a parlament elfogadta a javaslatot, a dolgozók már 2017. január 1-től így kapják meg a béren kívüli juttatásokat.