Csak átmeneti a lakásárak emelkedése

Az uniós országok több mint felében már megindult a lakásárak emelkedése - jelentette ki Simonyi Tamás, a KPMG kelet-közép-európai regionális vezetője a Portfolio jelzáloghitelezésről tartott konferenciáján. A szakember azonban gyorsan le is hűtötte a kedélyeket, mondván ez nem megalapozott.
B. Varga Judit, 2011. május 4. szerda, 13:03
Fotó: Napi.hu

A Simonyi szerint az áremelkedés nem megalapozott, így hosszabb távon aligha tartható a drágulás. Az áremelkedés ugyanis csak funkcionáló piacon reális, ami azonban a jelenlegi helyzetre aligha mondható el.

Néhány országban, ahol a klasszikus módon zajlott a válság, és bekövetkezett az összeomlás (Baltikumban 40 százalékos áresés), ott ma már valóban megindulni látszik a piac. A többi országban azonban erről egyáltalán nincs szó. A magas eladósodottsági szint nem csökkent, sőt, még nőtt is, a jelzálog piacok sem normalizálódtak és nincs új kínálat - sorolta.

Mint kiemelte: a jelzálogpiaci fellendülés az árak esésével és nem emelkedésével indul. Az alacsony árak keltik fel a vevők figyelmét, akik hitelt vesznek fel, a finanszírozás fellendülése beindítja az áremelkedést. Most viszont minden éppen ellentétesen zajlik. Szűk választék, korlátozott finanszírozás és kis forgalom mellett emelkednek az árak. A vevők pedig általában készpénzesek.

Alacsonyak ugyan a kamatok (különösen Európában), de ez szigorú feltételekkel párosul. Komoly készlet halmozódott fel, senki nem akar eladni, de venni sem. Jó pár év telhet el addig, amíg megalapozott áremelkedés indulhat - rögzítette Simonyi . Az egész kontinensen gond, hogy a beruházók továbbra sem finanszíroznak, miközben emelkedőben van a kamat, tovább szigorodnak a szabályok, a kormányok finanszírozási igénye pedig egyre nő, ami elszívja a forrásokat.

A konferecián az erről a témáról tartott kerekasztal-beszélgetésen szinte mindenki azt hangsúlyozta, hogy szembe kell végre nézni a problémákkal. Az MKB Bank vezérigazgató-helyettese, Balogh Imre a kiút akadályaként nevezte meg, hogy jelentős a felesleg a megépített lakások között. Harmati László, az FHB üzleti vezérigazgatója kifejtette: az elmúlt 7-8 évben olyanok is ingatlantulajdonhoz jutottak, akik az ezzel kapcsolatos költségeket nem tudják állni. E miatt rendkívül torz a tulajdoni szerkezet. Most olyan változások következhetnek be (a kidolgozás alatt levő mentőcsomag hatására), amelyeknek már korábban kellett volna. Az állam most a jelenlegi nyomott árakon vehet ingatlanokat.

A magyar háztartások jövedelmük 20-25 százalékát költik lakhatásra, ami rendkívül magas. Simonyi is azt hangoztatta: aki nem tud fizetni, az béreljen. Abban az esetben, ha ezt az esetleges hitelterhek miatti kiadások feléért tehetné meg valaki, az nyilván segítené az átalakulást.

HOZZÁSZÓLÁSOK