Csődbiztos irányítja Szigetvárt

Csődbiztos irányítja Szigetvár önkormányzat gazdasági ügyeit, miután a Baranya megyei bíróság fizetésképtelennek nyilvánította a települést.
NAPI, 2010. március 3. szerda, 08:50
Fotó:

A Napi Gazdaság cikke.

Csődbiztos irányítja Szigetvár önkormányzat gazdasági ügyeit, miután a Baranya megyei bíróság fizetésképtelennek nyilvánította a települést. A baranyai kisváros pénzügyi helyzete azt követőn vált kilátástalanná, hogy a 90 napon túli lejárt tartozás elérte a 60 millió forintot, s az idei költségvetést többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült elfogadni. Szigetvárnak egyébként összesen mintegy 200 millió forint lejárt tartozása van, míg a teljes adósságállomány meghaladja a 3,5 milliárd forintot.A bíróság az adósságrendezési eljárás lefolytatásával a budapesti székhelyű Kerszi Zrt.-t bízta meg.

Rodek Gyula ügyvivő alpolgármester elmondta, a város gazdálkodását átvilágítják, a befolyó bevételekkel ezután a csődbiztos rendelkezik és a kifizetések is csak az ő jóváhagyásával történhetnek. Az ügyvivő alpolgármester szerint az elmúlt két hétben összesen hat testületi ülésen próbáltak megoldást találni a válságos pénzügyi helyzetre, ám ez nem sikerült.

Szigetvár esete csak a jéghegy csúcsa - mondta a Napinak Bunna Gyula. A PricewaterhouseCoopers igazgatója szerint eddig 600-700 olyan kistelepülés volt, amelyek nehéz gazdasági helyzetük miatt kaptak plusztámogatást az államtól - ám e településeknek nem volt intézményrendszerük. Szigetvár esetében azonban a vár, az uszoda és a zeneiskola működtetése is veszélybe kerül, hiszen a csődeljárás alatt ezeket a tevékenységeket a város nem finanszírozhatja.

Piaci becslések szerint a magyar önkormányzatok mintegy ezermilliárd forint értékű kötvényt bocsátottak ki 2006 óta, amit további 500 milliárd forint rövid lejáratú hitel növel. Miközben az önkormányzati rendszer hitelállománya növekedett, a települések bevételei nem változtak - ráadásul ezeket a hiteleket sok esetben nem bevételtermelő beruházásokra fordították, emiatt nem zárható ki további települések csődje sem.

Bunna Gyula szerint a települések érdeke is, hogy hitelfelvételeiket szakmai szempontból kontrollálják, ami nem jelenti az önkormányzatok önállóságának csökkenését. Az már politikai döntés kérdése, hogy egy kvázifelügyelet felállítását a kormány vagy az önkormányzatok kezdeményezik - de a legszerencsésebb az együttes lépés lenne. Ugyanakkor az 1500 milliárd forintos adósságállomány akár egy részének bedőlése a központi költségvetést is veszélyeztetheti, nem beszélve arról, hogy sorozatos csődök esetén a pénzintézetek elfordulhatnak az önkormányzati szektor hitelezésétől.

HOZZÁSZÓLÁSOK