A felmérésben 29 elemző közül 29-en mondták, hogy decemberben változatlan, 7,5 százalék marad a jegybanki alapkamat. Januárra 26 válaszadó közül 26 valószínűsítette, hogy ekkor sem változik a kamat (igaz, egy elemző, aki nem adott januárra előrejelzést, megjegyezte, hogy esetleg már a jövő év első hónapjában csökkenthet kamatot az MNB).

A vélemények különbségei az ezután következő időszakra vonatkozó előrejelzésekben jelennek meg. A várható vágás időzítésében azonban a piac: 15 elemző szerint az első csökkentés már az első negyedévben megérkezhet (azaz februárban, vagy márciusban), tízen azonban a második negyedévet látták valószínűbbnek. De volt olyan elemző is, aki úgy vélte, hogy a továbbra is fennálló inflációs rizikók még későbbre tolhatják a kamatcsökkentést, sőt olyan is, aki szerint az egész jövő évben változatlanok maradhatnak a kamatok.
A jövő év egészére az elemzői konszenzus mindösszesen háromnegyed százalékpontnyi csökkenését helyez kilátásba. Ez jelentős rövidtávú változást jelent a várakozásokban, hiszen egy hónapja még 100, két hónapja pedig 125 bázispontos kamatcsökkentést várt a piac 2008 végéig.

A novemberi éves inflációs adat igazolta a várakozásokat, hogy az év végén visszafordul az infláció csökkenésének korábbi trendje, sőt 7,1 százalékos szintje az egy hónapja várt 6,9 százaléknál még magasabb is volt. Az új felmérés szerint decemberben további emelkedés következhet be, 7,2 százalékra, januárban azonban ismét megkezdődhet az áremelkedések mérséklődése. Az év első hónapjára 6,75 százalékos inflációt vetít előre az elemzői konszenzus.

A jövő év egészében azonban vélhetően magasabb pályán halad majd az infláció a korábban feltételezettnél: a 2008-as éves átlagos inflációra vonatkozó konszenzus 35 bázisponttal 5,25 százalékra nőt, ami meghaladja a kormány nemrég frissített konvergenciaprogramjában szereplő 4,8 százalékot. Az elemzői konszenzus 2009-re változatlanul 3,3 százalék, ami szintén a kormány 3 százalékos előrejelzése felett van és meghaladja az MNB 3 százalékos középtávú célját is. Egyes elemzők szerint hitelességi kockázatot jelent az MNB számára, ha kiderül, 2008 után 2009-ben is elvéti az inflációs célt, amelynek a bank által valószínűsített teljesítése az idő előrehaladtával távolabb és távolabb csúszik.

A kamatcsökkentési folyamat gyorsulását több elemző az év második felére tette, amikorra az MNB több bizonyosságot szerezhet, hogy nem valósulnak meg félelmei az inflációs várakozások magas szinten való beragadását, a bérek alakulását, az élelmiszer- és energiaáremelések továbbgyűrűző hatásait illetően. Az elemzők egy része ugyanakkor pont erre az időszakra a forint gyengülésére számít és volt, aki megjegyezte, hogy ez hátráltathatja a kamatcsökkentéseket. A jövő évi végi forint-euró árfolyam előrejelzései széles sávban, 245 és 275 között szóródnak, az elemzői konszenzus azonban változatlanul 255.

A decemberi felmérésben folytatódott az a több hónapos trend is, hogy az elemzők egyre kisebbnek látják a magyar gazdaság várható növekedését. A harmadik negyedévben 1 százalék alá, 11 éves mélypontra csúszott az éves növekedés. Az elemzők szerint ez már a mélypont volt. A negyedik negyedévre 1,6 százalékos növekedést vetít előre a konszenzus, ami az év egészét tekintve 1,7 százalék körüli éves növekedést eredményezne. (Az év elején még 2,5 százalékot várt a piac.) Jövő évi gazdasági növekedési előrejelzésüket ugyanakkor háromtized százalékponttal 2,5 százalékra csökkentették az elemzők. 2009-re konszenzusuk szerint 3,2 százalékra élénkülhet a gazdaság növekedése. Ezek a növekedési ráták azonban az idei év kivételével elmaradnak a konvergenciaprogram szintjeinél, különösen a 2009-re előrejelzett 4 százaléktól (a 2008-as kormányzati előrejelzés 2,8 százalék).