Devizahitelesek: itt a vége?

Az Európia Bíróságnak egy magyar devizahiteles ügyben a közelmúltban hozott döntése sok tekintetben megerősíti a magyar Kúria eddigi gyakorlatát - állapította meg a Kúria devizahiteles szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó Konzultációs Testület.
Domokos László, 2018. október 11. csütörtök, 15:42

Az árfolyamkockázat tisztességtelenségének vizsgálhatósága, vizsgálati szempontjai vonatkozásában az Európia Bíróság (EB) ítélete nem tartalmaz olyan új szempontokat, amelyeket a vonatkozó joggyakorlatában az EB már nem fejtett volna ki és amelyeket a Kúria már ne vett volna figyelembe joggyakorlat-egységesítő tevékenysége során.

Jelenleg a Kúria részéről újabb, általános jellegű elvi iránymutatás kibocsátása, illetve a korábbiak módosítása nem szükséges - állapította meg a kúriai Konzultációs Testület.

Az egyes szerződések érvényességét az egyedi perekben eljáró bíróságoknak kell megítélniük a Kúria - az EB-nak újabb joggyakorlatával is teljes mértékben összhangban álló - korábbi elvi iránymutatásai figyelembevételével. A Konzultatív Testület megítélése szerint az ominózus ítélet nem biztosít új vagy szélesebb körű jogalapot a fogyasztók számára a perlésre, ezért azon fogyasztók számára, akik eddig nem láttak indokot a perlésre, ez az ítélet sem szolgáltat alapot újabb perek indítására; a már folyamatban lévő perekben a testület pedig az eddigi iránymutatások szerinti elvek érvényesítését tartja irányadónak - olvasható a dokumentumban.

Ezek a fő érvek:

  • Az első és második kérdésre adott válaszában az EB - a Kúria devizahiteles pereket tárgyaló bíráinak 2016. november 28. napján tartott értekezletének egyhangú álláspontjával egyezően - lényegében azt mondta ki, hogy az "egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel" nem veszti el e jellegét azáltal, hogy azt utóbb egy kötelező érvényű, a szerződés fogyasztóval történő megkötését követően elfogadott nemzeti jogszabályi rendelkezés módosítja, amely arra irányul, hogy más szabályt léptessen az említett szerződésben foglalt valamely semmis feltétel helyébe. Így az árfolyamkockázat fogyasztó általi viselését eredményező szerződési feltétel tisztességtelensége érdemben vizsgálható, annak ellenére, hogy e feltételt a devizahiteles törvények utóbb módosították.
  • A harmadik kérdésre adott válaszában az EB ismételten hangsúlyozta: az a követelmény, amely szerint a szerződési feltételeket világosan és érthetően kell megfogalmazni, nem korlátozható azok kizárólag alaki és nyelvtani szempontból való érthetőségére.
  • A negyedik kérdésre adott válaszában az EB kimondta: annak mérlegelése során, hogy a szerződés elsődleges tárgyának meghatározására vonatkozó feltételt világosan és érthetően fogalmazták-e meg, a szerződés összes olyan feltételét figyelembe kell venni, amelyek a megkötésekor abban szerepeltek, függetlenül attól, hogy egy törvény utóbb kötelezően és visszamenő hatállyal módosított egyes feltételeket.
  • Az ötödik kérdésre adott válasz szerint a nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni a 93/13 uniós irányelv hatálya alá tartozó, a kereset (viszontkereset) mikénti elbírálását érintő szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, ezzel ellensúlyozván a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató közötti egyenlőtlen helyzetet.

HOZZÁSZÓLÁSOK