Devizahitelek - el kell kerülni a bíróságok összeomlását

A devizahiteles perek maguk alá temethetik a bíróságokat, mindenképpen el kell kerülni a polgári igazságszolgáltatás összeomlását - mondta Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke kedden az MTI-nek.
MTI, 2013. november 19. kedd, 18:52

Bánáti János azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy kedden az igazságügyi tárca épületében a devizahiteles perekkel kapcsolatos megbeszélést tartottak a Kúria, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az Országos Bírósági Hivatal (OBH), az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a Legfőbb Ügyészség vezetőinek, képviselőinek részvételével.

Az ügyvédi kamara elnöke hangsúlyozta, az ügyvédi kar a bíróságok működőképességének megőrzése mellett abban is teljesen egységes, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos homlokegyenest ellentmondó bírói döntések miatt szükséges az ítélkezési gyakorlat egységesítése. Ugyanis, ha továbbra is fennmarad a jelenlegi bizonytalanság ezeknek a jogvitáknak a bírósági megítélésében, akkor fennáll a veszélye annak, hogy indokolt jogérvényesítések maradhatnak el, illetve indokolatlan perlekedés indulhat be.

Bánáti János hozzátette, hogy az ügyvédek - mint mindenki más - számára fontos az is, hogy a devizahiteles probléma kezelése sikeres legyen és a társadalom megőrizze nyugalmát. A szakember elmondta, a konkrét jogviták eldöntésében természetesen mindenkor a bíróság az illetékes, és ha van olyan terület, ahol sok ügyben ellentétes döntés születik, akkor a Kúrián a sor, hogy helyreállítsa az ítélkezési gyakorlat egységét.

A keddi megbeszélésről szólva a kamara elnöke elmondta, hogy a korábbi sajtóhírekkel ellentétben nem egy jogegységi döntés előkészítése volt napirenden, hiszen az a hatalmi ágak elválasztásának megsértését jelentette volna. A megbeszélés résztvevői a bankszövetség javaslata alapján néhány percben mondták el saját szempontjukból a lehetséges megoldási javaslatokat a devizahiteles szerződéssel kapcsolatos problémák megoldásáról.

A megbeszélésen vita nem alakult ki. Felvetődött két jogszabály-módosítási javaslat. Az OBH a devizahiteles perek illetékességével kapcsolatban kezdeményezne lépéseket, az ügyvédi és a közjegyzői kamara pedig a végrehajtás megszüntetésére vonatkozó perekkel összefüggésben - ismertette a javaslatokat a kamarai elnök. Az Alkotmánybíróság nem vett részt a találkozón, ami érthető is, hiszen a többi meghívottal ellentétben nincsenek feladatai a jogszabály-előkészítésben - tette hozzá Bánáti János.

A kamarai elnök elmondta, kevés idő és lehetőség volt az elképzelések előzetes koordinálására. A Kúria, a Legfőbb Ügyészség a jogrendszerből adódó elvi lehetőségeit vázolta a megbeszélésen, az MNB képviselője tartózkodott a jogi kérdésekben való állásfoglalástól, az OBH, illetve a két kamara röviden vázolta elképzeléseit, az ombudsman pedig arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltozást követően az OTP-hitelek kapcsán az Alkotmánybíróság egyszer már döntött arról, hogy van lehetőség bizonyos adósok speciális jogszabályi kezelésére.

Bánáti János magánemberként elmondta, megítélése szerint a devizahitelezés egy háromszereplős történet, ahol mindenki hibázott. Egyes banki alkalmazottak maguk is érdekeltek voltak a hitelkihelyezésben és talán ezért nem vizsgálták kellő körültekintéssel a leendő adósok visszafizetési képességét. Ebben a körben külön kiemelendő a hitelközvetítők szerepe, akik esetenként meglehetősen agresszíven rángattak bele embereket, családokat idővel visszafizethetetlenné váló kölcsönökbe - mondta a szakember.

A hitelfelvevők oldalán is megjelent valamiféle meggondolatlanság, hiszen elsősorban rövid távú, pillanatnyi előnyökre koncentráltak és nem jártak el kellő körültekintéssel. A történet harmadik szereplője az állam, elsősorban a pénzügyi ellenőrző szervezetek, különösen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete pedig nagyobb odafigyeléssel talán jobban előre láthatta volna az e fajta hitelezési gyakorlat veszélyeit.

HOZZÁSZÓLÁSOK