Dollármilliókat kaszált a magyarokon - Orbánék szívesebben látják, mint az IMF-et

Több mint 560 millió dollárt keresett magyar kötvényein a Templeton a harmadik negyedévben. Az alapkezelő már csak ül a papírokon, a piacon sem eladóként, sem vevőként nem jelent meg az időszak során.
Mezősi Tamás, 2012. november 5. hétfő, 07:10
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Busás haszonra tett szert állampapírjainkon hazánk legnagyobb magánhitelezője, a kötvényállományunk közel 15 százalékát birtokló Franklin Templeton. Az amerikai befektetésialap-kezelő portfóliójában lévő magyar államkötvények nyilvántartási értéke az árfolyam-emelkedés következtében 567 millió dollárral, azaz bő 120 milliárd forinttal emelkedett a harmadik negyedév során − derül ki a társaság kimutatásaiból. A portfóliók részletes ismertetéséből kiolvasható, hogy nem vásároltak és nem is adtak el számottevő mennyiségben kötvényeinkből, a hozamcsökkenés okozta felértékelődés nyomán azonban halovány mértékben szinte minden portfólióban nőtt a súlyuk. A negyedév végére a Michel Hasenstab (képünkön) nevével fémjelzett alapokban tartott magyar államkötvények összértéke meghaladta a 9,3 milliárd dollárt, forintban a 2000 milliárd forintot.

Három hónap alatt tisztes, 6,2 százalékos hozamot ért el így a Templeton a magyar papírokon, azaz a magyar befektetések jóval jövedelmezőbbnek bizonyultak, mint a vizsgált portfóliók, amelyek átlagosan "csak" 5,1 százalékot hoztak a negyedév során. A portfóliókban lévő magyar papírok mintegy fele forintban denominált, a másik fele dollárban, illetve euróban denominált kötvény. Utóbbiak − amelyek hátralévő futamideje a tíz évet közelíti − különösen jól hoztak, némelyek árfolyama több mint 10 százalékkal emelkedett a harmadik negyedév során.

Tekintve, hogy az év eddig eltelt részében a Templeton által Magyarországon elért hozam meghaladja a 15 százalékot, feltehető, hogy Michel Hasenstab a gyenge 2011-es év ellenére sem bánta meg a budapesti kiruccanást. Persze az elért nyereség egyelőre csak papíron létezik. A Templeton súlya ugyanis akkora a magyar piacon, hogy itteni kötvényállományának mindössze töredékétől tudna úgy megszabadulni, hogy az ne okozzon áresését a piacon, valamennyi papír egyidejű piacra öntése pedig romokba döntené a magyar adósságkezelést. (Állítólag ennek következtében a Templeton vezetőjét jóval szívélyesebben fogadják a kormány vezetői, mint a Valutaalap tárgyalódelegációját.)

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Borisz1106, 2012.11.06 12:11

@Borisz1106: Egyébként a ker. bankok pénzteremtése most szorul háttérbe, most csökken, hiszen egyre kisebb a hitelezési hajlandóság. És ugye itt van a Bázel III. is a szigorú megkötéseivel (hitel/betét arányt 110%-ra kell levinni a jelenlegi átlagos 150-160%-ról!)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2012.11.06 12:04

@Blama: Megint okoskodni próbál? :))
A deviza-tartalék csak akkor változik ha a ker. bank eladja/veszi a devizát az MNB-nek/től.
Hogyan jön ide az, hogy egymással és anyabankjaikkal mit üzletelnek a ker. bankok devizában?
A jegybank deviza-tartaléka a mérleg eszköz oldalán található, a forrás oldalon pedig a "teremtett" Ft pénzmennyiség. Nem olyan bonyolult ez Blama! (Egy kivétellel: a forrás oldalon található a kormányzat deviza-betétszámlája is, ha nem váltják Ft-ra a devizát).
A ker.bankok pénz teremtését a hitelezéssel összefüggésben pár hónapja már kifejtettem magának (persze akkor sem fogta föl)!
Tudja: betét-gyűjtés, tartalékráta, hitelpénz, pénz multiplikátor stb. :))
Dereng már valami?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Blama, 2012.11.06 11:23

@Borisz1106: Milyen kár, hogy teljesen kiiktatná a bank-bank közötti ( bankközi ) műveleteket.
Mert a bank nem csak az MNB ad el pénzt, hanem külföldre is, anyabankjának és más magyar bankoknak is.

Na, akkor most kezdje újra magyarázni a pénzteremtést....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2012.11.06 09:40

@bankvezer: Amennyiben teljesen tudatos, szándékos volt, akkor Simor a bankrendszer érdekeit előtérbe helyezte az ország érdekeivel szemben! Persze utólag már könnyű okosnak lenni. 2008-ban kvázi államcsődben voltunk nem tudtuk finanszírozni magunkat a piacról. ezért akkor elkerülhetetlen volt valahonnan hitelt szerezni (IMF/EU).
Viszont miután aláírták a hitelszerződést és annak első részletét folyósították is, onnantól ez a helyzet megszűnt. Simor azzal védekezik, hogy kellett a deviza ha a külföldi bankok drasztikus forráskivonásba kezdenek. Na ez nem történt meg 2008. végéig, de még 2009-ben sem.
Sőt a magyar bankrendszer igen stabilnak mondható volt nálunk ezekben az években (hol volt még ekkor a bankadó és a végtörlesztés).
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2012.11.06 09:24

@katter: Ez is megtörténik, de az ellenkezője még inkább (jelenleg)! Export dolgot egyenlítenek ki devizában és az exportáló beváltja azt Ft-ra! Ma ez a nagyobb, míg 2007. előtt az import volt az! Természetesen ez is növeli a Ft pénzmennyiséget amennyiben a ker. bank a devizát eladja az MNB-nek. Az ezt a devizát is a deviza-tartalékba helyezi és Ft-ot ad érte (teremt) a ker.banknak. Tehát a export többlet szintén növeli a bankszektor Ft pénzmennyiségét, azaz a likviditását (ezzel egyébként nincs is baj). A baj inkább a kormányzati lehívott deviza-hitelek Ft mennyiséget növelő hatásával van.
Egyszerű a képlet: minél nagyobb a deviza-tartalék az MNB-nél, annál több a Ft számlapénz a bankrendszerben (kivétel: ha a kormányzat a felvett deviza-hitelét nem váltja Ft-ra, csak a deviza-számláján tartja. 2008. végén ez így is történt).
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html