Döntött a bíróság Bróker Marcsi további sorsáról

A karácsonyt is a rácsok mögött tölti a Kun-Mediátor Kft. egykor külföldre szökött vezetője, mivel jogerőssé vált a Szegedi Ítélőtáblának az előzetes letartóztatás fenntartásáról hozott döntése. A karcagi nő a vád szerint több mint 12 milliárd forint kárt okozott ügyfeleinek - emlékeztet a Vasárnapi Hírek.
K. Kiss Gergely, 2018. augusztus 25. szombat, 13:58
Fotó: Napi.hu

Idén már biztosan nem kerül ki az előzetes letartóztatásból a Kun-Mediátor Kft. egykor külföldre szökött, most előzetes letartóztatásban lévő vezetője, a sajtóban csak Bróker Marcsiként emlegetett D. Sándorné, aki a vád szerint több mint 12 milliárd forint kárt okozott ügyfeleinek - tudta meg a Vasárnapi Hírek. Jogerőre emelkedett ugyanis a Szegedi Ítélőtábla július közepén hozott döntése, amelyben elutasította a vádlott és védője kérelmét, hogy enyhítsenek a kényszerintézkedésen. (Az nem derült ki, hogy az előzetes letartóztatás helyett pontosan mit kértek: házi őrizetet, lakhelyelhagyási tilalmat vagy szabadlábra helyezést.)

Elvben a júliusi döntés ellen lehetett volna fellebbezni a Kúriához, csakhogy ott azt közölték, hogy "D. Sándorné terhelt ügyében nem érkezett beadvány a Kúriára". Így viszont az előzetes letartóztatás fenntartása jogerős lett. Mivel az előzetes letartóztatás ügyében félévenként kell újabb döntést hozni, az új felülvizsgálat január közepén lesz esedékes. Ez persze nem jelenti azt, hogy akkor ki is engedik az előzetesből a volt cégvezetőt, csak azt, hogy ismét megvizsgálják a kényszerintézkedés enyhítésének lehetőségét - idézi a nepszava.hu.

A Kun-Mediátor Kft. egykori vezetője a botrány 2015 tavaszi kirobbanása után külföldre szökött, a magyar hatóságok pedig nemzetközi elfogató parancsot adtak ki ellene. Végül a közép-amerikai Belize-ből 2016 decemberében hozták haza. Itthon a nő ellen az ügyészség 767 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A cég "kifelé" utazási irodát üzemeltetett - valójában tiltott betétgyűjtést folytatott, és miközben az ügyfelek azt hihették, hogy betétekbe, értékpapírokba kerül a pénzük, ez nem történt meg. Könnyen lehet, hogy a tényleges kárösszeg a vádiratban szereplő 12 milliárdnál is nagyobb, csak sokan nem jelentkeztek károsultként. Korábban 15-20 milliárdos összegekről is lehetett hallani, bár ezek csak becslések.

HOZZÁSZÓLÁSOK