A Reuters októberi elemzői felmérése szerint ugyanakkora volt az esélye, hogy ismét kamatot csökkent az MNB, mint annak, hogy változatlanul marad az alapkamat. Az elemzők a kamatemelési ciklus egy évvel ezelőtti lezárulása óta nem voltak olyan megosztottak a döntést illetően, mint most. Az október 19 és 25 közt választ adó 27 elemzőből 14 számított 7,5 százalékos, tehát szinten maradó alapkamatra. Tizenketten a múlt havi negyed százalékpontos vágás után egy újabb ugyanekkora csökkentésre számítottak, egy elemző szerint pedig fél százalékpontos csökkentés volt valószínű. A Napi-konszenzus szerint a 10 elemző többsége arra számított, hogy a monetáris tanács nem változtat az alapkamaton. A forint erősödött a monetáris tanács döntését követően, az euró jegyzése 251 forintról 250,50 forintig süllyedt, ezt a technikai szintet azonban nem tudta áttörni. Az ING devizakereskedője elmondta, hogy nem tart valószínűnek egy nagyobb elmozdulást egyik irányba sem, ez a jelenlegi 250,50 és 252,50 forint közötti sávos mozgás akár hosszabb távon fennmaradhat. A legutolsó kamatdöntő ülés óta napvilágot látott új adatok és a pénzügyi piaci fejlemények fényében a monetáris tanács továbbra is azt valószínűsíti, hogy 2009-ben elérhető a 3 százalékos inflációs cél - olvasható a hivatalos indoklásban. Ebben az is szerepet játszik, hogy a gazdaság növekedése tartósan elmarad az elmúlt években tapasztalttól. Az inflációs cél elérésének azonban feltétele, hogy az egyszeri áremelkedések ne vezessenek a várakozások tartós megemelkedéséhez. Az elmúlt hónapban beérkezett új információk megerősítették, hogy rövidtávon az élelmiszerárak számottevő emelkedésére lehet számítani. Az élelmiszerár-infláció részben a rendkívüli időjárási tényezők következménye, de az áremelkedésben a nemzetközi kereslet tartós emelkedése is szerepet játszik, ezért a középtávú inflációs kilátásokat is érintheti. A maginfláció egyéb tételei ugyanakkor nem utalnak további inflációs nyomásra. A versenyszféra bérinflációja augusztusban csökkenést mutatott, ami elsősorban a 2006-os szabályozási változások miatti előrehozott prémium-kifizetéssel magyarázható. Az év hátralévő részében ezért jelentős ingadozások várhatók az éves bérnövekedési ütemben. E hatásoktól megtisztítva a bérdinamika fokozatos mérséklődése rajzolódik ki. A tartósan alacsony inflációs környezet kialakulásának elengedhetetlen feltétele a nominális bérek növekedési ütemének további mérséklődése. A termelékenység-növekedéssel összhangban álló béremelések csökkentik annak kockázatát, hogy az inflációt érő mezőgazdasági, energiaár- és egyéb kínálati sokkok sorozata tartósan magas árnövekedési ütemhez és magas szinten rögzülő inflációs várakozásokhoz vezessenek. A pénzügyi piaci folyamatok arra utalnak, hogy az amerikai jelzálogpiacról kiindult nemzetközi turbulencia az eddigiekben csak átmenetileg érintette a forintbefektetések kockázati megítélését. A jelenlegi makrogazdasági és pénzpiaci környezet lehetőséget adhat az alapkamat mérséklésére, azonban az inflációs kockázatokra és a nemzetközi befektetői környezet bizonytalanságára való tekintettel a monetáris tanács továbbra is óvatos kamatpolitikát kíván folytatni.