A Napi Gazdaság szerdai számának cikke


Kaphat-e kártérítést az, aki éveken keresztül a piaci árnál drágábban vásárolt kenyeret, mert egy pékkartell mesterségesen feltornázta az árakat? Nemsokára igen, a magyarországi jogalkalmazásba ugyanis bekerül az úgynevezett csoportos perindítás lehetősége. Az amerikai filmekből ismert történetek a közeljövőben Magyarországon is lejátszódhatnak, így például dohány- vagy gyógyszergyárakat, bankokat, kartelleket, akár élelmiszer-ipari multikat is beperelhetnek olyan fogyasztók, ügyfelek, akik egyenként nem lennének képesek a bíróság előtt képviseltetni magukat.


A március elején kihirdetett és áprilisban hatályba lépő módosítás szerint - amely a polgári perrendtartásról szóló törvényt egészíti ki a csoportos perindítással - egy-egy ügyben akkor lehet fellépni, ha jelentős számú sértett nagyjából azonos alapokra visszavezethető esemény miatt szenvedett objektív módon kimutatható kárt. Azt azonban a bíróság hivatott eldönteni, hogy mi számít majd jelentős érintetti körnek, illetve jogos-e egyáltalán a kereset. Pozitív elbírálás esetén indulhat el maga az eljárás. A jogszabály lehetővé teszi, hogy az ügyben, ahol természetesen kötelező a jogi képviselet, egyetlen ügyvéd képviselje a pertársaságot, erről külön megállapodásban kell megegyezni. A perköltségért a kereset indítója felel, azért készfizető kezességet kell vállalnia. Ha a keresetet közintézmény indítja, akkor a perérték legalább öt, legfeljebb tíz százalékában határozza meg a jogszabály az intézmény elszámolható költségeit. A kereset megindítását követően a törvény megenged úgynevezett toborzást is.


A magyarországi szabályok szerint az alperessel szemben csak objektív módon meghatározott kár megtérítése követelhető, vagyis - ellentétben az angolszász jogalkalmazással - fájdalomdíj vagy egyéb, az ügyhöz csak közvetve kapcsolódó elemek után nem várható plusztérítés. Kérdés persze, hogyan lehet kiszámítani objektíven az okozott kárt.


Ez egy kartellügyben nem is annyira nehéz, köszönhetően a versenytörvénynek - mutatott rá Tóth János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője. Ezek szerint ha egy adott ügyben bebizonyosodik, hogy a piaci szereplők kartelleztek és mesterségesen tornázták fel a termék, szolgáltatás árát, egyéb bizonyítás híján a kartellárat a piaci árhoz képest tíz százalékkal kell drágábbnak tekinteni. Egy pékkartell esetében így a százforintos kenyér 110 forintosnak vehető. Ezt persze vitathatja bármelyik fél, ám az ettől eltérő ár bizonyítása egyáltalán nem könnyű és elég drága is.


A kártérítés összegét becsléssel lehet megállapítani, azzal, hogy feltételezve az adott kenyérfogyasztást az adott időszakra, megállapítható a pluszban megfizetett összeg. Például ha egy család hetente egy kiló 110 forintos kenyeret fogyasztott el öt éven át, a kár 2600 forint. Egy iskoláé azonban, ahol naponta száz kiló kenyér fogyott, ennél jóval több, a szünetek időszakát nem számítva is egymillió forint.