Eldőlt: kétharmados lett a földtörvény - Ángyán javaslatát elvetették

Sarkalatos, azaz kétharmados többséget igénylő jogszabály lesz a földtörvény az alaptörvény harmadik, a parlamentben hétfőn elfogadott módosítása szerint. Az országgyűlés elutasította Ángyán József javaslatát, hogy "az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre" vonatkozó rendelkezések helyett a családi gazdaságokra és a szövetkezetekre érvényes szabályokat határozzák meg sarkalatos törvényben.
MTI-Eco, 2012. december 17. hétfő, 19:27
Fotó: Napi.hu

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter javaslatára az Országgyűlés az év eleje óta hatályos alkotmányt azzal egészítette ki, hogy a termőföld- és az erdőtulajdon megszerzésének és hasznosításának korlátait, feltételeit, a mezőgazdasági üzemszabályokat és "az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre" vonatkozó rendelkezéseket sarkalatos törvény határozza meg.

Az alkotmánymódosítást 263 igen szavazattal, 87 ellenében fogadta el a Ház. A kormánypárti képviselők mellett a független Pősze Lajos és Rozgonyi Ernő - két korábban jobbikos képviselő - szavazott igennel, a fideszes Ángyán József viszont az ellenzéki frakciókhoz hasonlóan nemmel voksolt.

Az alaptörvény P. cikke most úgy szól, hogy a természeti erőforrások - különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet -, a biológiai sokféleség, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

A most elfogadott módosítás erre hivatkozva tartja szükségesnek minősített többséghez kötni a földtörvényt és a hozzá kapcsolódó törvényeket.

Elutasították Ángyán javaslatát

A parlament a zárószavazás előtt a Jobbik kezdeményezésére név szerint szavazott a fideszes Ángyán József módosító javaslatáról, és elutasította azt. A volt agrárállamtitkár azt kezdeményezte, hogy "az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre" vonatkozó rendelkezések helyett a családi gazdaságokra és a szövetkezetekre érvényes szabályokat határozzák meg sarkalatos törvényben. A Jobbik és az LMP képviselői igennel szavaztak, a kormánypártiak közül viszont csak Ángyán József, Bencsik János korábbi energiaügyi államtitkár és Kővári János támogatta a javaslatot.

A jobbikos Novák Előd igen szavazata leadása előtt azt kiabálta be, hogy "a hazaárulókkal szemben" megvédi a magyar földet, ami felzúdulást keltett a kormánypárti padsorokban. A levezető elnök, az ugyancsak Balczó Zoltán ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy a név szerinti szavazáskor csak igenlő, ellenző vagy tartózkodó voksukat közölhetik a képviselők.

A kormány még júliusban terjesztette be az Országgyűlésnek az új földtörvényt, amelynek általános vitája októberben zárult le. A javaslathoz több mint kétszáz módosító indítvány érkezett, ezeket még nem tárgyalta a Ház.

Orbán Viktor november közepén beszélt arról, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) javaslatára támogatja, hogy minősített többséget igénylő jogszabály legyen az új földtörvény.

A kormány javaslata alapján magánszemélyek legfeljebb 300 hektár termőfölddel rendelkezhetnek majd, a családi gazdaságok területe 500 hektár lehet, míg gazdasági társaságok maximum 1200 hektárra szerezhetnek haszonbérletet. A kabinet azt hangsúlyozza, hogy a javaslat alapján csak magyar földművesek vehetnek és magyar gazdálkodók bérelhetnek termőföldet, ingatlanbefektetők, spekulánsok nem.

Az Országgyűlés eddig kétszer módosította a január 1-je óta hatályos alaptörvényt. Júliusban azt deklarálták, hogy az alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések is alaptörvény-erejűek, valamint eltörölték a nemzeti bank és a bankfelügyelet összevonását engedélyező rendelkezést. Októberben pedig az átmeneti rendelkezések megváltoztatásával előzetes regisztrációhoz kötötték a választójog gyakorlását, és a feliratkozás részletszabályainak egy részét is az alkotmányba írták.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

juliann, 2012.12.18 19:40

@troll:
troll, 2012. december 17., hétfő 23:14@juliann: eléggé torz kép él a magyarokban a nyugati agráriumról.
Válasz ::: Te úgy gondolod hogy magyar állampolgár vagyok és MAGYARORSZÀG -on élek régóta ???
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

szkiita, 2012.12.17 23:14

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2012.12.17 23:14

@juliann: eléggé torz kép él a magyarokban a nyugati agráriumról.

egyrészt a német, holland, dán "kisparaszt" nem termel gabonát, ott elsősorban állattenyésztés van, a föld főleg takarmánytermesztésre szolgál (pl. a nagy németország teljes gabonatermelése töredéke magyarországénak). ebben gyökeresen különböznek a főleg gabonatermelésre épülő magyar mezőgazdaságtól. márpedig gabonát csak nagyban ,nagy gépekkel éri meg termelni.


másrészt az a "kisparaszt" ma már közel sem olyan kicsi, a tipikus holland családi farm 100 hektár+100 tehén .
harmadrészt a nyugati gazda gigantikus mértékű állami támogatást kap, nem úgy, mint a magyar.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

szkiita, 2012.12.17 23:13

@juliann: Így bizony az nszk,osztrák ,francia kisparaszt !!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

juliann, 2012.12.17 22:12

@troll:
troll, 2012. december 17., hétfő 21:28
tömegtermékeket, pl. gabonát vagy tejet csak nagyüzemi körülmények között éri meg termelni,ezeket a kisgazdaság túl drágán , nagy fajlagos költséggel állítja elő , ezért a világ és uniós piacon versenyképtelen

Válasz : Elfelejtetted hozzáírni : Kivétel az NSZK kisparaszt !!!
A húsz hektárjával !!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html