Az unióban az élelmiszereken lévő dátumjelölésnek tartalmaznia kell a napot, a hónapot, lehetőség szerint az évet, mégpedig ebben a sorrendben. Magyarország megpróbálta elérni, hogy az általunk használt dátumjelölési sorrend (év/hó/nap) is elfogadott legyen, azonban nem járt sikerrel, így marad az eddigi szabály - derül ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Lezsák Sándor fideszes országgyűlési képviselő kérdésére adott válaszából.

Próbálkoztunk, nem sikerült

A magyar nyelv helyesírási szabályainak megfelelő dátumjelölés szinte egyedülálló az EU területén, Magyarországon kívül csak két másik országban használják. Ez sokáig nem is jelentett nagyobb problémát. Majd 2008 óta folyamatosan készült az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendelete, amelyet végül az Európai Parlament 2011. július 6-án fogadott el.

Már a munka kezdetekor felmerült egységesítés problémája, hogy a fogyasztók számára az egységes közös piacon található bármely élelmiszer esetében egyértelmű információt lehessen szolgáltatni. A rendelettervezet melléklete egyértelműen kimondja: a dátumnak tartalmaznia kell a napot, a hónapot, lehetőség szerint az évet, mégpedig ebben a sorrendben és nem kódolt formában, azaz vagy arab számokkal, vagy a hónapot kiírva.

Marad az előremenekülés

Mivel viszonylag hamar világossá vált az, hogy a magyar szándék az eddigi dátumjelölési sorrend fenntartására nem vezet eredményre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) igyekezett elébe menni a jogszabály által kirótt kötelezettségnek, ezért 2010. július 1-jétől hatályos rendeletet adott ki, amely már tartalmazza az új dátumjelölési sorrendet. Így 2011. január 1-jétől az élelmiszer-vállalkozók termékeiken kötelesek a dátumot az uniós rendeletben meghatározott sorrendben feltüntetni. Ezzel a VM több időt kívánt biztosítani a hazai vállalkozásoknak, hogy alkalmazkodni tudjanak az új elvárásokhoz.

Uniós kötelesség is

Az NGM értelmezése szerint az új dátumjelölés alkalmazása Magyarországnak az uniós tagságból eredő kötelezettsége. Az EU-ról szóló szerződés szerint ugyanis amennyiben nem eszerint követeli meg a dátumjelölést, az önmagában a szerződés megsértését jelenti, függetlenül attól, hogy maga az elfogadott rendelet még nem alkalmazandó. Az Európai Bíróság állandó joggyakorlat a szerint a lojális együttműködés elvének megsértését jelenti az is, ha egy tagállam olyan rendelkezéseket fogad el, amely nincs összhangban egy még nem alkalmazandó, vagy akár még nem hatályos, de már ismert uniós jogi aktussal.

Nem szabad megfeledkezni az eltérő dátumjelölésből adódó esetleges gazdasági hátrányokról sem - véli Matolcsy. Amennyiben egy hazai vállalkozás termékét exportálni szeretné, mindenképpen szükséges a többi ország által értelmezhet ő dátumjelölés alkalmazása. Az élelmiszer-vállalkozóknak tehát - amennyiben maradna a kizárólag magyar formátumú dátumjelölés - külön többletfeladatot adna exporttevékenység esetén annak felügyelete, hogy az adott termék megfelelő jelölést kapjon a csomagolóanyagon vagy külön címkén . Ez nem kevés többletköltséget is jelentene a vállalkozások számára, nem beszélve az esetleges hibalehetőségekről.