A jelenleg parlamenti szavazásra váró adótörvény-javaslatok számos ponton módosítják a kutatás-fejlesztés (k+f) magyarországi szabályozását. A csomag fájdalmasan érintheti azon cégeket, amelyek több, eddig meglévő kedvezménytől esnek el a változtatások miatt, az átláthatóbb keretek és egységesebb szabályozás megteremtése viszont hosszú távon kedvező folyamatokat indíthat el - állapította meg Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. k+f és állami támogatások üzletágának igazgatója.

Véleménye szerint az eddig ismertté vált, 2012-re tervezett módosítások tükrében egyelőre nem egyértelmű, hogy a k+f adókedvezmények rendszerének átalakítása rövid távon segíti-e az ilyen célú költések növekedését. A tervezet szerint eltűnik ugyanis az adókedvezmények egy része: a k+f tevékenység közvetlen költsége 2012-től nem csökkenti az innovációs járulékot, továbbá az ilyen célú tevékenység bérköltsége és a szoftverfejlesztők alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10 százaléka nem vehető majd figyelembe társasági adókedvezményként.

Kapcsolódó

A MISZ aggódik a rossz szabályozás miatt

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) a múlt héten nyílt levélben tette közzé, hogy miközben egyetért az innovációt érintő változtatás többségével, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alappal (KTIA) kapcsolatos egyik változtatást egyértelműen ellenzi. Az ominózus passzus alapján a vállalatok a továbbiakban az innovációs járulékukból nem írhatnák le a saját innovációs tevékenységük, illetve a nonprofit vagy költségvetési kutatóhelyeknél megrendelt k+f projektek költségét. A MISZ véleménye szerint ez elfogadhatatlan, mert szemben áll a KTIA egyik fő céljával, miszerint ösztönözze a vállaltokat arra, hogy saját k+f tevékenységet végezzenek, illetve ilyen megrendeléseket adjanak kutató szervezeteknek.

A MISZ szerint a KTIA törvény érvénybe lépése óta egyértelműen kimutatható a vállalati k+f kiadások növekedése (míg 2004-ben a teljes hazai kutatási célú ráfordítás 40 százaléka származott az üzleti szektorból, ma már ez az arány közel 50 százalék), amiben az innovációs járulék leírhatósága fontos szerepet játszott. További kedvező hatást jelent, hogy a leírható hányad terhére a vállalatok jelentős k+f megbízásokkal keresték meg az egyetemeket és az MTA kutatóintézeteit, lényegesen javítva a kutatói szféra ipari beágyazódását. A szövetség szerint bár a leírhatósággal jó néhány szervezet visszaélt és a kiskapuk bezárására szükség, ehhez más megoldásra volna szükség. A törvényjavaslat alapján innovációs járulék fizetésére köteleznék a nagyszámú, 50 főnél kisebb cégeket is, mellyel feleslegesen növekednének a mikro- és kisvállalkozások bürokratikus terhei és befizetései - véli a szövetség.

Változnak a definíciók is

A tervezett módosítások között vannak pozitív irányú változtatások is. Az eddig különböző törvényekben megtalálható k+f definíciókat az adótörvény-módosítások egyetlen törvényben, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló - 2004. évi CXXXIV. számú - törvényben vonják össze. Ezzel párhuzamosan az újonnan definiált szabályok néhány esetben bővebbek lesznek a jelenlegieknél, így például k+f-nek (azon belül kísérleti fejlesztésnek) minősülhet a kereskedelmi felhasználásig nem jutó prototípus elkészítése is

A javaslat definiálja a saját tevékenységi körben végzett k+f tevékenységet is, amely a társasági adóban alapjául szolgálhat az adózás előtti eredmény csökkentésének.  Ennek értelmében saját tevékenységi körben végzett k+f-nek minősül az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival, a saját eredményére és kockázatára végzett kutatási-fejlesztési tevékenység, ha annak eredményét az adózó hasznosítja, illetve az a k+f tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más adózó megrendelésére teljesít. Saját tevékenységi körben végzett k+f tevékenységnek minősülhet továbbá a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös k+f tevékenység keretében egymás között megosztva végzett k+f tevékenység is.

A célok ambíciózusak, de Matolcsy szerint elérhetőek

Idén tavasszal a Nemzeti Reform Programban az Orbán-kormány azt célozta meg, hogy 2020-ra a k+f célú ráfordítások elérik a GDP 1,8 százalékát, amely jókora bővülés lnene az utóbbi évek 1-1,1 százalékos arány után. Az elképezlések szerint a ráfordítások növekedésében jelentős szerep jutna a vállalati költések növelésének is.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a múlt héten egy képviselői kérdésre adott válaszában úgy fogalmazott, hogy az Orbán-kabinet az egységes fejlesztéspolitika kialakításával és az Új Széchenyi terv útra bocsátásával a korábbiaknál nagyobb és hatékonyabban felhasznált fejlesztési forrásokat biztosít a szektor számára. Sokadszorra is leszögezte: a kormány elkötelezett az innováció-politika irányába és tisztában van azzal, hogy a k+f a gazdasági megújulásnak is az egyik legfontosabb motorja.

Mindezt azzal támasztotta alá, hogy egyedül a GOP első prioritása keretében a 2011-2013-as időszakban mintegy 133 milliárd forint támogatás áll majd rendelkezésre. Az innovációval foglalkozó vállalkozások "lenullázásával" szembe pedig Matolcsy azt állítja, hogy a kormány számos vállalkozás-, és így innovációbarát intézkedést tett (Új Széchenyi terv elindítása, bürokráciacsökkentő lépések). Ráadásul az előző évekre jellemző anomáliák helyett a kormány 2012-ben biztosítja először, hogy az Innovációs alap valamennyi szerződéses kötelezettségét már a tárgyévben kifizessék - írta a miniszter.