Elindult a visszaszámlálás - fontos adatok érkeznek Magyarországról

A jövő hét elején a januári inflációs és az utolsó negyedéves GDP-adatokat ismerhetjük meg. Mindkettő különös jelentőséggel bír, hiszen az inflációs számok nagyban befolyásolják a jegybank monetáris politikáját, a GDP pedig fontos információkkal szolgál a belső felhasználás - fogyasztás, beruházás - jelenlegi állapotáról.
Ádám János, 2011. február 12. szombat, 08:00

Kedden két kiemelkedően fontos adatot is publikál a Központi Statisztikai Hivatal: a januári inflációs statisztikát és a tavalyi utolsó negyedéves GDP-adatot. Előbbi azért lényeges, mert a jegybank a novemberben kezdődött kamatemelési ciklus során mindvégig az infláció alakulásával érvelt. A mostani adat ugyanakkor jobb lehet a decemberinél, ami esetleg az előző három üléssel ellentétben most tartásra késztetheti az MNB-t.

A GDP-adattal kiderül a teljes tavalyi év gazdasági teljesítménye - az biztos, hogy az ipar és a nettó export húzta a tavalyi évet, ám az utolsó negyedév felvet néhány kérdést. Egyrészt, komoly csalódást keltő decemberi ipari adatról adott tájékoztatást a KSH - kérdés, ez mennyire látszik majd meg a GDP-statisztikán. Másrészt, a harmadik negyedévben növekedésnek indult a háztartások fogyasztása, ami most kiderül, hogy ez miképp folytatódhatott az utolsó három hónapban.


Lassul a drágulás üteme, de...

A kellemetlen meglepetést okozó decemberi inflációs szám után a január enyhülést hozhat - vélik a Napi Gazdaság Online által megkérdezett elemzők, akik szerint az utolsó havi 4,7 százalékot követően az első hónapban 4,3 százalékkal drágult az élet Magyarországon.

A drágulási ütem lassulásának fő oka, hogy a 2010. januárjától megemelt jövedéki adókulcs hatása kiesik a bázisból. Ezen túl viszont nehéz olyan tényezőket találni, amik lefelé nyomnák a fogyasztói árindexet.

Az élelmiszerek drágulása továbbra sem állt meg és az üzemanyagárak is árfelhajtó hatással bírnak - mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője, aki szerint nem zárható ki ezért, hogy decemberhez viszonyítva 1 százalékkal is nőttek az árak, ami komoly drágulás.


Forrás: KSH

Suppan Gergely, a Takarébank elemzője szerint ugyanakkor az üzemanyagárak emelkedése egyrészt megtorpant a hónap közepén, a forint erősödése pedig szintén lejjebb viszi az árakat februárban, ami tompít az árnyomáson. Az élelmiszereket illetően jelenleg nehéz találgatásokba bocsátkozni, bár az tény, hogy a világpiacon komoly drágulás tapasztalható. Igaz, a nemrég publikált cseh adatok szerint havi alapon olcsóbbak lettek az élelmiszerek, ezért Magyarországon sem zárható ki az árcsökkenés - tette hozzá a szakértő.

Az importból származó ipari cikkeknél is várható némi gyorsulás, de ez nem számottevő, mert a forint januárban viszonylag erős maradt - véli Samu János, a Concorde elemzője. A piaci szolgáltatásoknál is hasonló mértékű emelkedés várható, ami később fokozódhat. Ennek oka, hogy előbb-utóbb itt is elkezdik éreztetni hatásukat az élelmiszerek és az energia drágulása, azaz a „harmadkörös hatások" - tette hozzá a szakértő.

A piaci szolgáltatások áralakulását érdemes lesz a következő hónapokban figyelni, mert ez gyakorlatilag eldöntheti az egész éves inflációt is - hangsúlyozza hasonlóan Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője. A szektorban ugyanis az év első 3-4 hónapjára esnek az áremelések, és a jegybank a kamatdöntésnél külön figyelmet fordít erre a termékkörre.

Tavaly ez 2,4 százalék volt, idénre 3-4 százalékra gyorsulhat a drágulás a szakértő szerint. Amennyiben 5 százalék fölé menne, az már a monetáris politikát is befolyásolhatná - véli az elemző.


Mi várható azután?

A következő hónapokat illetően kevésbé optimisták a szakértők: az élelmiszer drágulás folytatódhat, amihez párosul a gáz januári elseji emelése - ami ugyan nem volt magas, de a februári számlákban látszódni fog -, illetve az áram árának meglepetésszerű emelése, ami a márciusi adatban lesz érezhető. Mindezt jól szimbolizálja, hogy Török Zoltán szerint a februári szám december után újra 4,7 százalék lehet.

A GDP alakulásáról a következő oldalon olvashat.




A tavalyi harmadik negyedéves, meglepetésszerűen jó 1,7 százalékos GDP növekedést 2010 utolsó három hónapjában ennél enyhén jobb, 1,8 százalékos bővülés követhette - vélik az elemzők. A szám lehetett volna ennél még kedvezőbb is, ha a decemberi ipari adat nem okozott volna csúnya meglepetést. A KSH adatai szerint a termelés 6 százalékkal ugyan nőtt 2009 azonos hónapjához képest, ám a megelőző hónaphoz viszonyítva 11,8 százalékkal csökkent.

Ez a GDP bővülés ütemét egyes elemzők szerint 0,3 százalékponttal veti vissza, de az egy százalékos mínusz sem zárható ki. Sőt, semmi sem utalt az ipari termelés ilyen fokú visszaesésére, ezért a legtöbben úgy vélik a KSH módszertanában vagy a vállalati jelentésekben lehetett a hiba, aminek hatására már a GDP adatban vagy a januári ipari számban lehet korrekció.



Forrás: KSH

Az ipar csökkenésének hatására a GDP-n belül is negatív előjel kerülhet a negyedéves alapú részindex elé - mondta Samu János, a Concorde elemzője. A felhasználás oldalán az export teljesítménye ugyanakkor továbbra is robusztus, ezért feltehetően az ipar párja a készletek és eltérések soron lelhető majd fel - véli az elemző.


A termelési oldal többi komponensét tekintve, az építőipar visszaesése vélhetően tovább folytatódik - fogalmazott Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A mezőgazdaságot visszavezette a belvíz, de a tavalyi alacsony bázis itt segíthet. A kiskereskedelem részéről enyhe növekedés nem zárható ki, de a jegybanki statisztikák tanúsága szerint továbbra sincs igény a fogyasztási hitelekre.

A szolgáltatások terén sem várhatók komoly változások, bár az év végi két ünnep között magas foglalási arányt produkáltak a szállodák. Összességében a termelési oldalon az ipar húz és továbbra is törékeny a növekedés - tette hozzá Suppan.


Törékeny még a belső fogyasztás

A felhasználási oldalon a harmadik negyedévben gyenge életjeleket mutatott hazai fogyasztástól nem várnak bővülést az elemzők az utolsó hónapokban, sőt akár egy kis csökkenés sem zárható ki, de éves alapon feltehetően pozitív lesz a változás. Ennek oka, hogy az utolsó negyedév bázisa magasabb, mint a megelőző időszaké - véli Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A megszokotthoz hasonlóan, a nettó export húzza a gazdaságot ebben az időszakban is, és lassulás itt nem várható.

A beruházásokat illetően ugyanakkor eltérnek az álláspontok: a Raiffeisen elemzője nem vár változást a csökkenő trendben, ám egy minimális növekedés nem zárható már ki - véli Suppan. A feldolgozóiparban a Mercedes gépberuházásai csak most kezdődtek el és ezen felül 40 kisebb-nagyobb projekt is ebben az időszakban indult el - indokolja az elemző.

Az idei évet illetően már optimistábbak a szakértők: 2 százalék feletti gazdasági bővülésre számítanak, amihez már komolyabb mértékben járul hozzá a belső fogyasztás is - részben az szja változásoknak köszönhetően -, a nettó export továbbra is komoly erőt képvisel a gazdaság szerkezetében és a beruházásoknál is egyre nagyobb az esély a bővülésre.

HOZZÁSZÓLÁSOK