A gép- és berendezésberuházások éves szinten 14, az építési beruházások 4,2 százalékkal csökkentek. Az egész évre jellemző volt, hogy a gazdasági válság hatására a vállalkozások csak a legszükségesebb beruházásokat hajtották végre, egyrészt a finanszírozási kínálat megváltozása, másrészt a külső és belső kereslet visszaesése miatt.
A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül leginkább a feldolgozóipar beruházásai estek vissza (15,2 százalék). A feldolgozóipari alágak többségében jelentős csökkenést tapasztalt a KSH, a legnagyobb mértékben a gumi-, műanyag, nemfém ásványi termék beruházásai maradtak el az előző évitől. A gyógyszer- és a járműgyártásban, valamint az egyéb feldolgozóipar alágakban nőttek a beruházások.
A lakásépítések második félévi erőteljesebb visszaesésének eredményeképpen az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 5,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A legnagyobb visszaesés a csekély súlyú bányászat, kőfejtés (45,9 százalék), a pénzügyi, biztosítási tevékenység (38,8 százalék), az adminisztratív és szolgálta-tást támogató tevékenység (31,2 százalék), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (31,2 százalék) nemzetgazdasági ágakban volt.
A nemzetgazdasági beruházások csökkenő tendenciája ellenére néhány ágban növekedés tapasztalható. A szállítás, raktározás ág beruházásai 8,3 százalékkal emelkedtek, elsősorban az út- és autópálya-építések, valamint a vasút- és metróberuházások eredményeképpen. Nőttek a beruházások az oktatás nemzetgazdasági ágban (13,3 százalék) az alap- és felsőfokú oktatásban megvalósuló intézménybővítéseknek, -felújításoknak köszönhetően. Az energiaipar beruházásainak növekedését (8,1 százalék) a villamosenergia-termelés jelentős gépberuházásai eredményezték. A mezőgazdaság nemzetgazdasági ág 7 százalékos növekedését főként a gépberuházásokat elősegítő központi támogatások ösztönözték.