Elnapolta a devizahitel-döntést a Kúria

Elhangzottak a perbeszédek, a Kúria bírái július 4-ére, 14 órára napolták el.
Nagy László Nándor, 2013. június 25. kedd, 12:09
Fotó: Napi.hu

Abban a perben, amelynek kapcsán eredetileg mára volt várható a Kúria döntése, a devizahitelesek a hitelszerződésük semmissé nyilvánítását követelték arra hivatkozva, az OTP Bank nem tüntette fel költségként a folyósításkor és a törlesztéskor alkalmazott devizavételi és -eladási árfolyam közötti különbözetet. A Fővárosi Bíróság tavalyi ítéletében semmisnek nyilvánította a szerződést arra hivatkozva, hogy abban a felszámított költségek nincsenek egyesével, teljes körűen felsorolva.

A tárgyaláson a perbeszédek alapján a bírák három kérdést tettek fel, ezek között az egyik - és talán a legérdekesebb - arra vonatkozott, hogy az OTP egy nap hányszor jegyez árfolyamot. A Kúrián elhangzott, hogy 2009-ig a bank egy nap egyszer jegyzett árfolyamot, ezt követően a piaci környezet hektikussá válása miatt naponta többször történhet árfolyamjegyzés. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy azóta, amióta változott az árfolyamjegyzés menete, az  üzletszabályzat világosan meghatározza, hogy az elszámolás a nap végi záróárfolyamon történik.

Bár a magyar jog nem precedens alapú, ennek ellenére a bíróságok mankóként használhatják a későbbiekben ezt a döntést. A tárgyaláson úgy tűnt, a Kúria bírái nagyon óvatosan kezelik az ügyet, igyekeznek kivonni magukat az ügy politikai vonulatából. Talán ennek is a következménye, hogy a döntést július 4-ére elhalasztották.

A döntés előkészítésekor a Kúria a legfőbb ügyésztől és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől (PSZÁF) is állásfoglalást kért, de mindkét esetben azt a választ kapta, hogy az árfolyamrés nem költség. A legfőbb ügyész azzal érvelt, hogy az átváltásért fizetendő összeg nem képezi a hitel részét, ahogy az ügyfél banknál vezetett számlájának a díja sem. A PSZÁF levelében Szász Károly elnök arra figyelmeztette a Kúrát, hogy egy esetleges elmarasztaló döntésnek szélsőséges esetben súlyos következménye lehet, bankpánik illetve akár államcsőd formájában.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Blama, 2013.07.04 22:27

@mettor: Itt is leírom: ha csak az adós kéri, attól még a bíróság eltérhet.
Mivel a bank nem fog tiltakozni az ellen, hogy érvényessé nyilvánítsák a szerződést.
Megjegyzeném: nem kötelező minden esetben ez, de ha egy ügy megint a most ítéletet hozó bíróságra kerül, az bizony érvényssé nyilvánítja a szerződést.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Blama, 2013.07.04 22:25

@mettor: Megírtam, hogy mi a helyzet. Ha kiszámolom, az a pénz, ami nekem - néhány éves harc után - játhat, kb. 60-80e Ft. Nem számolom többnek.
A befektetendő munka és pénz ennél sokkal több.
Sajnos.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

WRC555, 2013.07.04 20:06

@mettor:
és ez a kilakoltatás előtt állóknak lesz nagyon hasznos!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

mettor, 2013.07.04 19:54

@Blama: Nem is értem maga miért nem örül, hiszen ahogy állítja ön is hiteles. Pénz áll a házhoz.
Ha esetleg ön bankár és úgy van hitele, akkor megértem az ágálását úgy szar dolog a f@sz rossz végére kerülni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

mettor, 2013.07.04 19:47

Itt egy másik cikk:

Dr. Léhner Ügyvédi Iroda

Ma a Kúria meghozta nagyon várt döntését, amiről pl. az Index egy durván félretájékoztató cikket jelentetett meg, tehát senki ne vonjon le belőle semmilyen következtetést. Én jelen voltam az ítélethirdetésnél, ahol is a Kúria kimondta, hogy az árfolyamrés bizony költség (erről mélyen hallgat a cikk), és mint ilyet, fel kellett volna tüntetni a szerződésben (külön kiemelte, hogy nem ért egyet a Legfőbb Ügyész legutóbbi véleményével), és ezért a szerződés érvénytelen. Tehát nem igaz a cikkben foglalt azon állítás, hogy a Kúria szerint a szerződés érvényes. Mert azt állapította meg, hogy érvénytelen, de mivel a konkrét ügyben a felperes nemcsak megállapítási keresetet adott be, hanem a kereset a jogkövetkezmények levonására is irányult, ezért ez utóbbi körben a bíróság (tehát jogkövetkezményként) érvényessé nyilvánította a szerződést. (Erre a Pp. alapján van lehetőség bizonyos esetekben.) Ezen ügyben a kereset csak az árfolyamrés miatti semmisségre hivatkozott, másra nem. A Kúria pedig azt mondta, mivel az árfolyamrés ismert volt, csak épp nem írták bele a szerződésbe, ezért ő a szerződéskötéskori árfolyamrést hozzáadva érvényessé nyilvánítja a szerződést. Ebben az egyedi ügyben tehát nem jártak jól a felperesek, más ügyekben viszont az ítélet indokolása jól hasznosítható lesz, hiszen a Kúria szerint az árfolyamrés költség. Ezért is érdemes "csak" megállapítási keresetet beadni, mert akkor csak odáig juthat el a bíróság, hogy megállapítja az érvénytelenséget (többek között az árfolyamrés feltüntetésének hiány miatt), mivel pedig jogkövetkezmény levonását nem kérjük, nem teheti meg, hogy ezen körben a szerződés érvényessé nyilvánítását alkalmazza. Ráadásul érdemes más okból is hivatkozni a szerződés létre nem jöttére ill. semmisségére, nem csak az árfolyamrés hiánya miatt. De egészen pontosan akkor látom a helyzetet, ha elolvastam az írásba foglalt ítéletet is.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html