Elvárt béremelés - könnyű hibázni

Nem az a legbonyolultabb ugyanis, hogy az adójóváírás kiesése miatti mínuszt szembeállítsák a szuperbruttó kivezetése okozta plusszal, majd a különbözetet eltüntessék egy béremeléssel a munkaadók. Ez különösebb gond nélkül megoldható − ha az alkalmazottak hétfőtől péntekig dolgoznak túlóra, pótlék, teljesítménybér és jutalék nélkül. Az esetek jelentős hányadában azonban ennél összetettebb a bérezés.

A hétköznapi bérszámfejtésnél alkalmazható szoftverek korlátozottan használhatók, de az egyes munkavállalókra egyenként kell kiszámolni a szükséges béremelés mértékét − mondta egy közepes cég főkönyvelője lapunknak. Szerencsére nem kell mindenkire kiszámítani a béremelés mértékét, csak az alacsonyabb jövedelműekre − bruttó 300 ezer forint alatt járnak rosszabbul az átalakítás miatt a munkavállalók.

A Nemzetgazdasági Minisztérium külön honlapot hozott létre, s az egyedi kérdésekre is válaszolnak egészen gyorsan. Így aki problémával küszködik, a tárcához fordulhat segítségért − mondta Szendrey Szilvia, a Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója. A nagyobb vállalkozások ugyanakkor a közvetett segítség mellett − mint a tájékoztatás, szoftverek korlátozott használhatósága, adóhatóság adta mankók − tanácsadókat is bevonnak a munkába. Minél nagyobb egy cég, annál bonyolultabb a feladat, s annál könnyebb hibát véteni.

Jóllehet önmagában nem kötelező a béremelés végrehajtása, a hibáknak komoly következményei lehetnek − állapította meg Szendrey. A cégek eleshetnek az uniós pályázati lehetőségtől, s közbeszerzésen sem indulhatnak. Ráadásul ha igénybe veszi egy vállalkozás a béremelés kompenzálását, vagyis csökkentett mértékű járulékot fizet, ha hibázik, azt büntetéssel együtt kell visszafizetnie. Ilyen körülmények között a vállalkozás dönthet úgy, hogy nem is vesz igénybe kompenzációt. A kötelező béremelést adhatja részben béren kívüli juttatás formájában is, de akár úgy is dönthet, hogy a korábban adott cafeteriakeretet áldozza be béremelésként.