Nem gondolom, hogy a korábban elképzelt 250-260 forintos euróátváltási sávon változtatni kellene a jelenlegi árfolyamszintek miatt - mondta lapunk megkeresésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Ugyanezen a véleménye van Nyeste Orsolya, az Erste stratégája is, míg a Takarékbank elemzője szerint korai erről beszélni, hiszen nagyon távol van az ország az eurótól.Török szerint a 300 forint feletti árfolyam nem lesz sokáig jellemző, a következő hónapokban 270-280 forintos szintig vissza fog erősödni a magyar deviza az euróval szemben. Ráadásul amikor világossá és hitelessé válik a magyar eurócsatlakozási menetrend, az mindenképpen erősíteni fogja a magyar devizát. Ez ugyanis tőkebeáramlást okozhat, mivel egy ilyen váltással nemcsak a deviza, hanem a kamatszint, az állampapírpiac is konvergál az eurózónához.

Forinterősödést hozhatna a hiteles terv

Nagy kérdés persze a csatlakozás időpontja, hiszen a közeli jövőnek tekinthetjük 2012-t és 2014-et is - teszi hozzá Török. Suppan Gergely kifejtette, az a legnagyobb probléma, hogy egyelőre nincs realitása annak, hogy a közeljövőben Magyarország teljesítse a csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Ez elsősorban az államháztartás hiányára vonatkozik, amelynél a magas GDP-arányos deficit csökkentése nagyon nehéz lesz a jelenlegi magas kamatfizetési terhek és a lassuló gazdaság mellett. Ehhez mindenképpen strukturális reformokra lesz szükség, hiszen ellenkező esetben a hiány lefaragásához minden évben újabb megszorítások kellenek. Ráadásul az infláció jövőre hiába csökken két százalék körülire, ha az unióban három országban defláció lesz, ez sem lesz elég a csatlakozáshoz. Suppan szerint tehát még korai lenne arról beszélni, hogy milyen árfolyamon lehetne csatlakozni az eurózónához, amennyiben azonban valóban hiteles tervvel tudna előállni a kormány, az biztos forinterősödést eredményezne. A szlovákok példája azonban azt is jól mutatja, hogy még az utolsó pillanatban is változtathatnak az árfolyamon.

Nyeste Orsolya szerint sem kell a jelenlegi helyzet alapján feltétlenül elfelejteni a korábbi 250-260 forintos átváltási szintet, bár ebben a sávban korábban sem voltak teljesen biztosak. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a korábbi forintsáv közepét is gyengének tartották a csatlakozás szempontjából (282,36 forint volt), most pedig ennél is rosszabb a magyar deviza helyzete.A jelenlegi, feszültségekkel terhes helyzetben nehéz lenne megmondani, hogy milyen euróárfolyam lesz a magyar gazdaság egyensúlyi árfolyama - közölte Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. Az elemző szerint versenyképességi szempontból mindenképpen a korábban szinte konszenzusnak tartott 250-es szintnél gyengébb forint lenne kedvező. A forint esetében az igazi stabilizáló erőt a Generalinál is abban látják, ha a kormányzat valódi, reformértékű lépéseket jelentene be és azok végrehajtását szoros határidőkkel el is kezdené.

Bizonytalan makropálya

A belépéshez jelenleg is elérhetőnek tűnik a 250-260 közötti euró/forint átváltási árfolyam - mondta el Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese a Napinak. A társaságnál továbbra is lehetségesnek tartják a 2012-es euróbevezetést, bár valószínűbb a 2013-as időpont - tette hozzá a kutató.

Arról, hogy milyen átlagos euró/forint árfolyam várható az idei évre, még a GKI berkein belül is eltérőek a vélemények. A legutóbbi hivatalos prognózis még 255 forintos eurót tartalmaz, de a 270 forintos szint körüli átlag valószínűbb erre az évre - mondta a szakember, aki szerint az ERM II-es tagságnak önmagában forinterősítő hatása lenne.

Az a régebbi cél, hogy 260-270-es euró/forint árfolyamszinttel tudunk majd csatlakozni, inkább a 270 körüli szintre tolódik el Zádor Márta, az Ecostat főigazgató-helyettese szerint. A kutató szerint nem lehet makrogazdasági prognózist készíteni az elkövetkezendő 1-2 évre. Az egyensúlyi árfolyam meghatározásához a kamatkülönbözetre és a kockázatkerülésre kellene becslést adni, ami most lehetetlen.

A nominális konvergenciakritériumok feladására nyilván nem kerül sor az euróövezetben, de bizonyos fokú rugalmasság nélkül az eurózóna működése nem képzelhető el - véli az Ecostat szakembere. Izland gyorsított eljárással történő felvétele is arra bizonyíték, hogy vannak rendkívüli helyzetek. Egyfajta átmeneti megoldásként szóba jöhetne, ha soron kívül felvennék az országot az ERM II-be, de speciális szerződéssel, ami tartalmazná, hogy mely reformokat kell mindenképpen végigvinnünk még az előtt, hogy a tényleges euróövezeti csatlakozás létrejön - teszi hozzá. Ez mindenkinek olcsóbb lenne - fogalmazott Zádor. A hitelezéssel való segítségnyújtás csak időleges megoldás, mert pont azt növeli, ami miatt a válságunk kialakult: a devizakitettségünket - hangsúlyozta.