Érv lehet a járulékcsökkentés az életbiztosítások értékesítésénél

Még kisebb bevételből csak kisebb nyugdíjat lehet majd fizetni, azaz még inkább az egyén öngondoskodásán múlik az időskor biztonsága - állítja a Brokernet vezérigazgató-helyettese.
Nagy László Nándor, 2012. július 20. péntek, 08:16
Fotó: Napi.hu

Jövőre az adóelképzelések szerint számottevő járulékcsökkentés lesz a polgárok többségénél. Farkas András, a Brokernet-csoport értékesítési vezérigazgatója szerint ugyanakkor ettől az intézkedéstől sem várható az, hogy komolyabb érdeklődést tudna támasztani a hosszú távú megtakarítások, az öngondoskodás iránt. A szakember arra emlékeztet, hogy a személyi jövedelemadó változása, az egykulcsos adó bevezetése sem hozta meg eddig az egyesek által várt fellendülést az életbiztosítási piacon − annak ellenére, hogy a megoldás a jelentősebb jövedelemmel rendelkezőket támogatja, még esetükben is döntően a fogyasztásra, a korábbi hiteltartozások törlesztésére vagy épp a végtörlesztésre mentek el a pénzek.

A járulékváltozások most döntően a szerényebb jövedelemmel rendelkezőket, az új kisadók pedig a kisvállalkozásokat hozzák kedvezőbb helyzetbe, ám esetükben aligha a felhalmozást, inkább a talpon maradást biztosítja majd a kedvezményes lehetőség.

Indirekt módon ugyanakkor igenis érv lehet az életbiztosítások értékesítésekor a járulékváltozás Farkas András szerint. Az értékesítőknek arra kell felhívniuk az ügyfelek figyelmét, hogy a csökkenő állami járulékbevétel mellett bizonyos, hogy még kevesebb jut majd a jövőben a nyugdíjra, azaz a visszavonulás után még komolyabb szerepet kell kapnia a saját megtakarításnak. E tekintetben az államnak is el kellene gondolkodnia a szakember szerint, hogy újra napirendre tűzi az öngondoskodást célzó termékek adókedvezményét, bár azt Farkas András is elismeri, hogy mindez a drasztikus adó- és járulékkedvezmények mellett jelenleg nem túl valószínű.

De csak első hallásra − érvel a szakember, aki szerint az állam a másik oldalon már rövid távon komolyat "kaszálhat": az adókedvezmények igénybevételét ki lehetne húzni a tízéves futamidő végéig − addig csak virtuális lenne a büdzsé kiadása, miközben a megtakarításokba folyó pénz döntő része azonnal állampapírokba folyna be, ami Farkas szerint számottevően olcsóbb finanszírozást jelentene, mint a jelenlegi direkt lakossági állampapír-értékesítés.

HOZZÁSZÓLÁSOK