A hazai pénzügyi rendszert a bizonytalan pénzügyi kondíciók mellett a gazdaság gyenge teljesítménye és a kilátások romlása is kihívások elé állítják - állapítja meg az MNB Jelentése a pénzügyi stabilitásról. A jegybank megítélése szerint a külső sokkok elleni sérülékenység csökkentéséhez nagyban hozzájárulna az EU/IMF-megállapodás mielőbbi megkötése.

A hazai hitelpiac állapota

2012 első félévében a vállalati és a háztartási szegmensben is folytatódott a hitelállomány leépülése. Kínálati oldalon oldódtak ugyan a bankrendszer hitelezési képességét negatívan befolyásoló likviditási feszültségek, a konjunkturális kilátások romlásával azonban egyre meghatározóbb lett a banki kockázati tolerancia. Így tovább folytatódott a vállalati szegmensben a hitelezési feltételek szigorítása, miközben a gazdaság visszaesésével együtt gyengült a hitelkereslet is.

A keresleti és kínálati korlátok eredőjeként a hazai vállalati hitelezés európai összehasonlításban a leggyengébbek között van - a hitelezési folyamatok az eurozóna periférikus országaiban megfigyelt tendenciákhoz hasonlóak - emeli ki a jelentés.

A háztartások hitelállományának visszaesése a végtörlesztések után is folytatódott, aminek oka a végtörlesztésekkel kialakult szigorú hitelkondíciók fennmaradása és az eladósodottság miatti további szükséges mérlegalkalmazkodás. A második negyedévben elkezdődött ugyan a szigorú hitelfeltételek oldódása, de a háztartások hitelkereslete igen mérsékelt maradt. A háztartásoknál pozitív fejlemény, hogy az állami kamattámogatási rendszer miatt a hitelezési feltételek további enyhítésére és a hitelkínálat növekedésére lehet számítani - vetíti előre az MNB.

A romló gazdasági környezet, a növekvő adóterhelés és a hitelstandardok várhatóan fennmaradó szigorúsága miatt a vállalati hitelezésben az előrejelzést lefelé módosította a jegybank: 2013-ban 5,3 százalék, de 2014-ben is további 4,1 százaléknyi csökkenést vár az MNB a hazai pénzügyi közvetítők hitelállományában.

A háztartási szegmensben a gyengülő hitelkereslet és a bankok magasabb adóterhelésének negatív hatásait nagyrészt, de nem teljesen ellensúlyozza az állami kamattámogatási rendszer és a kisebb jegybanki kamatok pozitív hatásai. Így a júniusi előrejelzéshez képest csak kismértékben rontották a jelentés készítői a szektor hitelezési előrejelzésben: 2013-ban 3,4 százalék, míg 2014-ben 2 százaléknyi mérséklődésre számítanak a hitelállomány tekintetében. Érdemi növekedésre mindkét szektor esetében legkorábban 2015-ben kerülhet sor.

Továbbra is alulfedezettek a hazai hitelek

Az első félév folyamán mind a vállalatoknál, mind a háztartásoknál folytatódott a nem-teljesítő hitelek arányának növekedése. A vállalati hitelek esetében ez főként tényleges portfólióromlás eredménye volt, de a háztartási hiteleknél a végtörlesztés miatti állománycsökkenés is jelentős mértékben rontotta a mutatót.

A válság kezdete óta a portfólió romlásában vállalati oldalon nem látszik a fordulat jele. A portfóliótisztítás hiánya, illetve a csökkenő állomány miatt a jelentés készítői kétéves előrejelzési horizonton nem várják az NPL (nem teljesítő) arány csökkenését, legfeljebb lassuló növekedést valószínűsítenek.

Háztartási oldalon a beinduló adóssegítő programok a következő két évben megállíthatják a portfólió romlását. Az MNB várakozása szerint 2013 végén tetőzhet a nem-teljesítő hitelek állományon belüli aránya. Az új értékvesztés szükségletben ugyanakkor mindkét szegmensben csökkenő tendenciát vár a jegybank, feltételezve, hogy a jelenlegi nem-teljesítő hitelállomány mögé pótlólagos értékvesztést nem fognak elszámolni, tehát az alulfedezettség fennmarad.

Gyors tőkekiáramlás a bankrendszerből

2012-ben tovább folytatódott a hazai bankrendszer mérlegalkalmazkodása, a hitel/betét mutató az európai átlag közelébe csökkent. Az erőteljes külföldi forráskivonás és egy ezzel járó eszközoldali alkalmazkodás elkerülése érdekében fontos lenne az elköteleződés az anyabankok részéről. A bankrendszer swapállománya 2012-ben folyamatosan csökkent, annak szintje azonban továbbra is magas. Az MNB kezdeményezte, hogy a bankok mérsékeljék és mérlegfőösszeg-arányosan 15 százalék alatt tartsák a mérlegen kívüli nyitott pozíciójukat.

A bankrendszer adózás előtti jövedelme 15 éves minimumán van, miközben a jövedelmezőségben jelentős az aszimmetria: a 11 milliárd forintos adózás előtti eredmény összességében 96 milliárd forint pozitív eredmény és 85 milliárd forint veszteség eredője. A hazai bankrendszer kamatmarzsa ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban igen magas, ami középtávon a költségek csökkenése esetén biztosíthatja a hazai bankrendszer régiós összehasonlításban kedvező jövedelmezőségének helyreállását.

A korábbi jelentések várakozásaihoz képest ez azonban 2013 helyett későbbre tolódik. Egyrészt ugyanis 2013-ban is fennmarad a teljes összegű bankadó és duplájára emelkedik a tranzakciós illeték, másrészt jelentős annak a kockázata, hogy a nem teljesítő hitelek után pótlólagos értékvesztés elszámolása válhat szükségessé. Mindez azt eredményezheti, hogy a bankrendszer a kamatmarzs további emelésével próbálja meg kompenzálni a magasabb költségeket.

Hosszabb távon viszont a magas kamatmarzs pénzügyi stabilitási szempontból nem kívánatos, mivel nagyobb (hitel)adósságterhet jelent az ügyfeleknek, ami a portfólióminőségen keresztül visszahatva negatív spirált indíthat el.

Sokktűrőbb lett a bankrendszer

A tőkemegfelelési mutató bankrendszeri szinten erős sokk-ellenállóképességet mutat. A rendszerszintű mutató közel duplája ugyan a törvényi minimumnak, de kedvezőtlen, hogy a tőkepufferek továbbra is koncentráltak, miközben a belső tőkeakkumuláció is gyenge.

A likviditási és szolvencia stressztesztek eredményei a bankrendszer javuló sokk-ellenállóképességére utalnak. Megfelelő a bankok likviditási tartaléka még egy kis valószínűségű, szélsőségesen negatív forgatókönyv mellett - feltételezett pénzügyi piaci zavarok, betétkivonás és árfolyamsokk együttes fellépésekor - is, így a Likviditási Stressz Index alacsony értéket vesz fel. Mivel a likviditási tartalékok döntően forintban állnak rendelkezésre, ezért egy elhúzódó stresszhelyzetben a likviditási helyzet stabilitásának alapvető feltétele a devizaswappiac súrlódásmentes működése.

A 2011. év végi és idei anyabanki tőkeemeléseknek és a folyamatos mérlegalkalmazkodásnak köszönhetően jelentősen megerősödött a bankrendszer tőkehelyzete. A Tőke Stressz Index is ezt a javulást igazolja, szintje jelenleg kielégítőnek tekinthető. A stressz-pályán, mely figyelembe veszi a nem-teljesítő hitelek jelenleginél magasabb értékvesztéssel való fedezettségét és a magasabb adóterheket is, csak egy jelentős banknak van tőkeigénye a kétéves időhorizonton, és a bankrendszeri összes tőkeigény is kezelhető mértékű, 28 milliárd forintos. Pozitív változás emellett, hogy egy jelentős sokkot is nagyobb tőkepufferrel lenne képes átvészelni a bankrendszer, mint fél évvel korábban.