Ezek a fő bajok a magyar államháztartással

A magyar államháztartás mérete - a gazdaság méretéhez képest - mintegy 6 százalékponttal nagyobb a hasonló fejlettségű országok, illetve a többi visegrádi ország átlagánál. Az eltérés közel fele - a magas államadósságunk miatt - a jóval nagyobb magyar kamatkiadásnak tulajdonítható, de az elsődleges kiadásaink is magasabbak a régiós versenytársainknál. Az államháztartás jelenlegi kiadási szerkezete nem növekedésbarát: alacsony a beruházási kiadások és magas a folyó kiadások, ezen belül is a szociális juttatások aránya - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elemzésében.
NAPI, 2011. február 18. péntek, 15:55
Fotó:

A magyar újraelosztási ráta 2008-ig jelentősen, egyes években több mint 10 százalékponttal meghaladta a hasonló fejlettségű tagországokra jellemző átlagos mértéket, sőt még a gazdaságilag fejlettebb régi tagállamok (EU-15) átlagánál is magasabb volt néhány százalékponttal - áll az NGM tanulmányában. Az eltérő válságkezelési stratégiák hatására ez a különbség mérséklődött 2009-ben, amikor a költségvetési élénkítés az országok többségében átmenetileg megemelte a kiadások GDP-hez viszonyított arányát, Magyarországon azonban a kiadáscsökkentő intézkedések következtében jóval moderáltabb volt az újraelosztási ráta növekedése.

A magyar államháztartás mérete 2009-ben már kissé elmaradt az EU-27 átlagától, de továbbra is mintegy 6 százalékponttal nagyobb volt a hasonló fejlettségű országok, vagy a többi visegrádi ország átlagánál. Az eltérés közel fele a magas eladósodottságunk miatt a jóval nagyobb magyar kamatkiadásnak tulajdonítható, ugyanakkor (a GDP-hez viszonyítva) az elsődleges kiadásaink is meghaladták régiós versenytársainkét. Ugyanakkor (a GDP-hez viszonyítva) az elsődleges kiadásaink is meghaladták régiós versenytársainkét.

A magyar államháztartás kiadási szerkezete nem növekedésbarát, relatíve alacsony a beruházási kiadások és magas a folyó kiadások, ezen belül a szociális juttatások aránya.
Az állami kiadások szerkezete a gazdasági növekedés szempontjából kedvezőtlen irányba változott az utóbbi években, a beruházási kiadások mára már kisebbek a felzárkózó országokra általában jellemző mértéknél.


Relatíve magasak ugyanakkor a magyar államháztartás folyó kiadásai. A tágan értelmezett folyó működési kiadásokra a többi visegrádi ország átlagánál a GDP százalékában közel 3 százalékponttal többet költöttünk. Funkciók szerinti felosztásban Magyarország - fejlettségéhez mérten - szociális védelemre és általános közszolgáltatásokra az átlagosnál többet, egészségügyre viszont kevesebbet fordít, míg az oktatási kiadások és mára már a gazdasági feladatok kiadásai is nagyjából átlagosnak tekinthetők.


A szociális kiadások terén többet költünk nyugdíjra, szociális ellátásokra és családtámogatásra, munkanélküli ellátásokra, mint a többi visegrádi ország. A szociális kiadások között minden országban a legnagyobb tétel az öregséghez kapcsolódik, amelyre Magyarország a GDP arányában Csehországnál közel 2, Szlovákiánál több mint 3 százalékponttal többet költött.

Család- és gyermektámogatásra fordított kiadásaink a többi visegrádi országénál a GDP közel 1,5 százalékával bőkezűbbek, sőt még az EU-27, EU-15 összehasonlításban is nagyobbnak bizonyultak. A rokkantsággal összefüggő juttatások az unós tagországokat jellemző átlagos szintnek felelnek meg, a Lengyelországot, Szlovákiát és Csehországot jellemző mértéknél azonban a GDP százalékában több mint fél százalékponttal magasabbak.

Az egészségügyre - ahol négy-öt évvel ezelőtt még gazdasági fejlettségünkhöz mérten nagyjából átlagos volt a kiadások szintje - 2008-ban már mintegy 1 százalékponttal kevesebbet költött a magyar államháztartás.


Oktatási kiadásaink az átlagos szint közelében alakultak, és a gazdasági feladatokra fordított GDP-arányos kiadásunk is - az előző néhány évvel ellentétben, amikor még 1-1,5 százalékponttal az átlag felett volt - 2008-ra már a visegrádi országcsoporttal való összehasonlításban szintén az átlagos szint közelébe süllyedt.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tabisz, 2011.02.20 23:04

"A szociális kiadások között minden országban a legnagyobb tétel az öregséghez kapcsolódik, amelyre Magyarország a GDP arányában Csehországnál közel 2, Szlovákiánál több mint 3 százalékponttal többet költött. "

Ez így, a százalékpontos értékekkel önmagában nem ad pontos képet arról, hogy ténylegesen mennyivel költünk többet nyugdíjra, mint a szlovákok és a csehek... Egy ilyen elemző cikkben egyértelművé kellene tenni azt is, hogy minek a hány %-áról van szó?

Nem mindegy ugyanis, hogy a szociális kiadások között a "legnagyobb" kiadás, a nyugdíj az pl. 30%, vagy 60%, mert utóbbihoz képest a 3 százalékpont különbség 5%-kal, a 30%-hoz képest viszont már 10%-kal több költségarányt jelent.

Ráadásul az sem mindegy, hogy az összes költségvetési kiadás között milyen arányú a nyugdíjkiadásokat is tartalmazó összes szociális kiadás, valamint az sem, hogy az összes szociális kiadás aránya mennyivel több, mint a visegrádi országokban.

Sokkal informatívabb lenne egy táblázat, amelyben az összes állami kiadás (újraelosztás) aránya, az egyes fő (pl. szociális) kiadások arányai és a részkiadások (pl. nyugdíj) arányai is megjelennének országonként, és/vagy régiónként.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

BoBoB, 2011.02.20 11:05

Valahogy mégsem látszik az átlagon felüli költés azokon a területeken, ahol ez így van....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megalodon, 2011.02.18 20:43

Így jár aki sok hitelt vesz fel ráadásul jó drágán is, persze éljen a magas alapkamat hisz ez garancia arra, hogy jó magas lesz az államkötvények kamata...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html