Ezért érezni, hogy durván drágul az életünk

Bár a fogyasztói árak csak 2,4 százalékkal emelkedtek átlagosan 2017-ben, a statisztikában éppen azok a termékek vezetik a drágulási toplistát, amelyeket az átlag magyar nap mint a „kosarába tesz. Ezért nehéz hinni azoknak, akik mérsékelt inflációs környezetről beszélnek.
Szász Péter, 2018. január 12. péntek, 12:19
Fotó: Pixabay

Nagyon sok alapvető élelmiszer drágult az átlagnál jobban tavaly - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

A listát a sertéshús vezeti, amely tavaly pont 10 százalékkal drágult. Ezzel ugyanakkor még mindig nem értük el a 2016-os áfacsökkentés előtti árszintet. Tavaly előtt 14,2 százalékkal lett olcsóbb ez a húsfajta. A KSH konkrét termékeket felsoroló listájából kiderül, hogy egy kilogramm sertéshús tavaly átlagosan 1220 forintba került, szemben a 2016-os 1110 forinttal. 2015-ben azonban még 1300 forintot kellett érte fizetni. A sertéshús drágulásáról tavaly több szakmai szervezet is beszélt, tavasszal például az élő sertés felvásárlási ára már 500 forint fölé nőtt, ahhoz képest, hogy 2016 elsején még 300 forint volt.

A vaj és a vajkrém 9,4 százalékos drágulása talán nem ütött olyan nagyot a családok költségvetésén, azonban a 7,5 százalékos sajtár-emelkedés már igen, ahogy az is, hogy többi tejtermék is 6,4 százalékkal drágult. Egy kilogramm trappista sajt 1680 forintba került tavaly, míg 2016-ban 1500 forintot kellett érte fizetni.

A párizsi felvágott és a kolbász is többe került tavaly 6 százalékkal, a szalámi és a sonka viszont "csak" 3,3 százalékkal drágult. Az olasz felvágott ára 1350 forintról nőtt 1460-ra kilogrammonként, míg a párizsié 1300-ról 1360-ra.

Különösen rosszul érinthette a családokat a péksütemények 5,6 és a kenyér 4,9 százalékos drágulása. Egy zsemle ára 19 forintról 21-re nőtt, a házi jellegű kenyér 310-ről 331-re, a félbarna kenyér 227-ről 237-re, a fehér kenyér pedig 227-ről 237 forintra.

Ha már alapélelmiszerekről beszélünk, akkor meg kell említeni a cukrot is, amely 5,9 százalékkal lett drágább. Ha ebből csoportból kiemeljük a kilós kristálycukrot, amely 266 forintba kerül a 2016-os 248 helyett, akkor már 7,3 százalékos áremelkedéssel találkozhattunk.

A tojás 39 forintba került tavaly, amely 5,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi 37 forintnál.

Dohány, üzemanyag, tűzifa

Az élelmiszerek mellett a dohányáruk és az üzemanyagok is magasan az átlag felett drágultak, 7,3, illetve 72, százalékkal. Ezek szintén a mindennapokban éreztették hatásukat.

A szegényebb családokat érintette negatívan, hogy a tűzifa átlagára 7,6 százalékkal emelkedett. Azonban a KSH által vizsgált konkrét termék, az egységes, fűrészelt tűzifa ára 100 kilogrammonként már 10,2 százalékkal 3360 forintra nőtt a korábbi 3050 forintról.

Mi lett olcsóbb?

Az olcsóbbá váló termékek sorában is találunk fontos élelmiszereket, olyanokat, mint a baromfihús, mely 14,8 százalékkal lett olcsóbb köszönhetően az áfacsökkentésnek. Ugyancsak csökkent 4,5 százalékkal a burgonya ára.

Az árcsökkenés azonban számos olyan terméket érintett, amely az átlagembernek nem tűnik fel. A tankönyv 25,4 százalékos, a használtautók 4,7 százalékos, a televízió 3,9 százalékos, vagy a számítógépek és telefonok 3,7 százalékos árcsökkenése.

HOZZÁSZÓLÁSOK