Félnek a magyar dolgozók? Ezt hozták az új szabályok

Magyarországon korábban is kevés munkaügyi pert indítottak, de az új Munka törvénykönyve (Mt.) bevezetése óta tovább csökkent az ügyszám. Az ezredfordulón még 30-32 ezer kereset jutott el a tárgyalási szakaszba, de az elmúlt évben ez mintegy 20 ezerre csökkent. A leggyakoribbak a munkabér, illetmény és egyéb anyagi juttatásokkal kapcsolatos eljárások.
Szabó Dániel, 2017. március 18. szombat, 11:45
Fotó: Napi.hu

Tavaly összesen 15 478 munkaügyi esetben fordultak bírósághoz Magyarországon. Ebből csak 2 001 esetben sikerült per nélkül is megállapodnia a feleknek. Az előző évről áthozott esetekkel együtt 16294 ügyet fejeztek be, ebből közel hatezer esetben mondtak ítéletet.

Az előző évhez képest gyakorlatilag stagnált a kezdeményezések, az eljárások és az ítéletek száma. Az elmúlt három évben átlagosan 15 ezer munkaügyi eset került a bíróságokra, az ítéletszám is szinte mindig 5500-6000 volt - derül ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) összesítéséből.

A statisztikákból viszont egyértelműen látszik az is, hogy 2005 óta a felére esett vissza a peres ügyek száma. A rekorderévben 32 ezer munkaügyi esetet került bíróságra. Bár ezt okozhatná az is, hogy a magyar munkahelyeken csökkent a konfliktusok száma, az elmúlt évek törvényi változásai inkább azt valószínűsítik, hogy a munkavállalók kerültek kiszolgáltatottabb helyzetbe.

Módosult, nehezült és érdektelenné vált

Az egyik legjelentősebb változást az jelentette, hogy 2008-ban eltörölték a munkaügyi perek költségmentességét. Korábban ugyanis a feleknek nem kellett illetéket fizetniük, és a felmerülő költségeket - többek között a tanúdíjat, szakértői díjat - sem előlegezték meg. Később viszont a tárgyi költségmentesség kizárólag a társadalombiztosítási (egészségbiztosítási, vagy nyugdíj jellegű ellátásokkal összefüggő) perekben maradt fenn.

Az OBH adatai alapján ez érdemben mégsem befolyásolta az ügyszámok alakulását. Átlagosan 20-23 ezer eljárást kezdeményeztek 2009 és 2011 között. A valódi visszaesést az jelentette, hogy 2012 júliusában bevezették az új Mt.-t, a kormány nem titkolt céljával, hogy a munkaügyi perek számát és az eljárási időt csökkentsék.

Az akkori indoklás az volt, hogy a perek sokszor több évig is elhúzódtak. A munkáltatóknak pedig olykor milliós kártérítést kellett adniuk az elbocsátott dolgozóiknak: a bírósági eljárás végéig ugyanis ki kellett fizetni a dolgozónak a korábbi fizetségét, ha a javára döntöttek.

Az odaítélhető kártérítési díj is csökkent: legfeljebb 12 hónapnyi fizetést lehet kiperelni. Jogellenes felmondás esetén a korábbi gyakorlattól eltérően már nem automatikus, hogy visszahelyezzék az állásába a munkavállalót. Arról, hogy egyáltalán ezt kérheti-e, a bíróság dönthet. Ha a bíróság jóváhagyja a munkaviszony helyreállítását, akkor a kártérítésnek nincs felső korlátja, az a 12 havi bért is meghaladhatja.

Az öt éve bevezetett jogszabály bevezetésével a perek elveszítették költségmentességüket, még ha vannak könnyítések is: a munkavállalót munkavállalói költségkedvezmény illetheti meg. Feltétel, hogy a per által érintett munkaviszonyból származó bruttó havi távolléti díj nem haladja meg - a KSH által közzétett - megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét (a keresetlevél benyújtását, a munkaviszony megszűnését vagy a felmondás közlését megelőző időszakot kell figyelembe venni).

Nagyot lehet bukni

Elsőre érdemi könnyítésnek tűnik, hogy a bírósági előleg befizetése alól ideiglenes mentességet, vagyis költségfeljegyzési jogot lehet kérni. Ilyenkor az állam előlegezi meg a költségeket. De az már visszatartó erő, hogy a per végével a költség megtérítéséről a bíróság határoz. Perveszteség esetén a szakértők, a tanúk és az ügyvédek díjai mind a vesztes munkavállaló nyakába szakadhatnak. (Az ilyen kiadások munkáltatóként a kisebb vállalkozásoknak is komoly terhet jelenthet.)

A leggyakoribb ügyek esetében viszont nincs változás az elmúlt 10-15 évben. A mai napig a legtöbb eljárás a munkabér, illetmény és egyéb anyagi juttatásokkal kapcsolatos. Ezt követik a munkaviszony megszüntetését és a a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálatával kapcsolatos eljárások.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Dr_Hibb_Antal_okleveles_ebado-szakerto, 2017.03.18 13:45

Aki munkából kénytelen megélni, annak általában se pénze, se ideje pereskedni. Inkább lelép innen sokszázezer társával együtt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

dezsogazdag@gmail.com, 2017.03.18 13:09

Sajnos a munkaügyi bíróságok már régóta nem védik megfelelően a dolgozókat.Amikor eljárnak valamilyen ügyben akkor is semmitérő a határozatuk.Időközben persze megváltoztak nagyon a munka törvénykönyve előírásai is.A korábban nagy vívmányok,mint a napi 8 órai munka ,szabadságszámítások,túlmunkák díjazásai,vagy a szabadnapi,vasárnapi munka díjazása szinte majdnem eltűnt.Rengeteg külföldi vállalkozás teljesen szabadon azt csinál a dolgozókkal amit akar.Nem segítenek a dolgozónak sehol sem !! Hát azok amik a kommunista kormányok alatt adtak jót a dolgozóknak ,azt majdnem mind teljesen eltörölték,! Rabló kapitalizmus uralkodik,és a dolgozók teljesen kiszolgáltatottak a munkaadóknak! A kínaiaknál egyáltalán nincsen szabadság,és napi 10 óra munka van .Legfőként az országba bejött vállalkozások nyomorítják meg a Magyar munkavállalókat!! A hazai vállalkozók nem annyira ,mer őket rendesen ellenőrzik.Ők jobban félnek,de talán nem eléggé még mindig ! Szóval újra a nagyurakat kell szolgálni akik a dolgozók hátán,vérén lesznek dúsgazdagok,multimilliomosok!!Ez a valóság,és ezek nagyon elszomorítóak!! Nagyon szét kellene nézni, ezeket a dolgokat vizsgálni alaposan.Nem csak felesleges statisztikákkal előhozakodni !!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html