Fizethet az állam a kirúgott köztisztviselőknek

A strasbourgi bíróság szerint tömeges emberi jogsértést követett el a magyar állam az indokolási nélküli elbocsátások engedélyezésével
NAPI, 2012. július 10. kedd, 15:39
Fotó: Napi.hu

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése miatt egy indokolás nélkül elbocsátott kormánytisztviselő jogviszonyának megszüntetéséért. A kirúgott kormánytisztviselőt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte Strasbourgban. A Bíróság kimondta, hogy az indokolás nélküli elbocsátás megfosztotta a panaszost a valódi jogorvoslat lehetőségétől, és 6000 euró nem-vagyoni kártérítést ítélt meg számára. Mindazok, akik az elbocsátásuktól számított hat hónapon belül a Bírósághoz fordultak, hasonló döntésre számíthatnak - közölte a Magyar Helsinki Bizottság.

A köztisztviselőt 2010. szeptember 27-én bocsátották el indokolás nélkül kormánytisztviselői állásából a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény friss módosítása alapján, ami lehetővé tette az indokolás nélküli elbocsátást. Az indokolás nélküli felmondást a magyar Alkotmánybíróság (AB) később két döntésében is alkotmánysértőnek és az európai uniós jogba ütközőnek mondta ki. Azonban az AB - hatáskör hiányában - a munkaviszonyokat nem állíthatta helyre és kártérítést sem ítélhetett meg. A kormánytisztviselők esetében az alkotmányellenességet megállapító AB döntés után még több mint 3 hónapig lehetett indokolás nélkül elbocsátani alkalmazottakat, az alkotmányellenes lehetőséggel egyes kormányzati szervek éltek is az AB által meghatározott határidő utolsó napjáig, 2011. május 31-ig.

Fizethet a magyar állam

A strasbourgi bíróság 6-1 arányú döntésében elfogadta a Helsinki Bizottság által képviselt panaszos érvelését, miszerint indokolás hiányában értelmetlen a felmondások jogellenességének megállapítását kérni a magyar bíróságoktól, ugyanis érvek hiányában szinte lehetetlen sikeresen vitatni a felmondást. Éppen ezért az indokolás hiánya a valódi, hatékony jogorvoslat lehetőségétől fosztotta meg az érintetteket, ami sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított tisztességes eljáráshoz való jogot, azon belül is a bírósághoz fordulás jogát. A Bíróság a jogsértésért 6000 euró nem vagyoni kártérítés és 3000 euró eljárási költség megfizetésére kötelezte a magyar államot.

A Helsinki Bizottság további 8 ügyfelet képvisel ugyanilyen ügyben a strasbourgi bíróság előtt, akik a mostani döntés fényében alappal számíthatnak a magyar államot elmarasztaló, számukra kedvező döntésre.

HOZZÁSZÓLÁSOK