Két-három forinttal is megemelheti az üzemanyagok literenkénti fogyasztói árát az idén nyáron bevezetendő kötelező jelölés - állították lapunknak az ügyhöz közel álló iparági források. A fogyasztók ellenérzéseit az áremelkedésen túl az is erősítheti, hogy egyes pletykák szerint izotóppal tervezik megjelölni az üzemanyagokat - igaz, vegyész szakértők szerint ez a verzió kizárható és inkább színezésről lesz majd szó.

Amint arról beszámoltunk, a kormány szigorúbban ellenőrizné a kőolajtermékek hazai felhasználását, ennek érdekében a kőolajtermékek jelölésével és ellenőrzésével egészíti ki a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) feladatkörét. (Az ügyben kerestük a szövetséget is, ám ott nem kívántak nyilatkozni.) A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter nevéhez fűződő, múlt csütörtökön benyújtott törvényjavaslat szerint a módosítás célja a kőolajtermékek forgalmazásához kapcsolódó adók beszedési hatékonyságának növelése. A többlet adóbevételt más adók csökkentésére fordítanák, az erre vonatkozó jogszabályt július végéig kell kidolgoznia a gazdaságpolitikáért felelős miniszternek, azaz jelen állás szerint Varga Mihálynak.

Kapcsolódó

A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ugyanakkor túlzott lehet a jogalkotó félelme, mert jelentős üzemanyagpiaci visszaélésekről az utóbbi években nem lehetett hallani. Sőt van, aki úgy véli, épp a jelölés bevezetése könnyítheti meg az adócsalást, hiszen ha sikerül hozzájutni a megfelelő anyaghoz, annak bekeverésével egycsapásra legalizálható a közterhek megfizetése nélkül beszerzett üzemanyag.

A Molnak csak elvben jó

A Magyarországon forgalomban lévő üzemanyagok túlnyomó többsége a Mol százhalombattai finomítójából kerül ki, a jelölőanyag bekeverése ott technológiailag megoldható, ám az kérdés, hogy a többi hajtóanyagot mikor, kiknek és hol kellene megjelölni. A piac azon szereplői, akik külföldről hozzák be az üzemanyagot, jó eséllyel tiltakoznak majd a lépés ellen, hiszen az az európai szabadkereskedelem szűkítését is jelentheti.

Első blikkre úgy tűnik, hogy a konkurencia ilymódon történő korlátozásával a Mol jól járhat, ám szakértők szerint az intézkedés a teljes üzemanyagkeresletre negatívan hathat, így az a hazai olajtársaságnak sem érdeke. Szintén a Mol érdekeit sértheti, ha a jelölt, ám exportra szánt üzemanyaggal szemben a külföldi hatóságok emelnek majd kifogást. Szakmai vélemények szerint Európában sehol sincs példa az üzemanyagok jelölésére.

Korlátozza a szabadkereskedelmet

Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára az Inforádiónak nemrégiben azt nyilatkozta, hogy az intézkedés azon túl, hogy kereskedelemkorlátozó hatású, ellentmond az üzemanyagok minőségével kapcsolatos uniós irányelvnek is. Ez ugyanis kimondja, hogy egyetlen tagállam sem tilthatja, korlátozhatja vagy akadályozhatja azon üzemanyagok forgalomba hozatalát, amelyek eleget tesznek az irányelv követelményeinek. Ha nálunk ásványolajtermékeket szabad forgalomba hozni csak külön jelöléssel lesz megengedett, egyértelműen sérti a hivatkozott rendelkezést, hiszen a jelölés nélküli termék is megfelelhet az irányelvben előírt minőségi követelményeknek. Az irányelv ugyan lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az általánoshoz képest szigorúbb követelményeket vezessenek be, ezt azonban kizárólag környezetvédelmi okokból tehetik meg, az Európai Bizottságnak történő bejelentést követően.

Ráadásul a jelölést a benzin és a gázolaj mellett a kerozin esetében is kötelezővé tenné a jogszabály, márpedig a szabványok szerint a sugárhajtóművekben használt kerozin jelölése lényegében tilos.

Wilde szerint műszakilag is gond adódhat, hiszen az üzemanyagok gyakran tartalmaznak speciális adalékokat, ám azt senki nem vizsgálta, hogy a leendő jelölőanyag ezekkel összefér-e.

Ki fizeti a révészt?

Visszatérve a költségekre, Százhalombattán milliárdos beruházást kellene végrehajtani, de pénzbe kerül maga a jelölőanyag is - mindkettő be fog épülni az üzemanyagárba. Szintén nem lesz ingyen a jelölő és ellenőrző rendszer kiépítése és működtetése, bár ez utóbbit az állam a törvénymódosítás szerint az MSZKSZ-szel fizetteti meg. Az áremelkedést csak abban a kevéssé valószínű esetben lehetne kivédeni, ha a beruházások és a jelölőanyag beszerzése is állami forrásokból történne, vagy ha a többletköltségeket a jövedéki adóban kompenzálnák. Kérdés, hogy a bevezetés hivatalos, július 1-jei időpontjáig hátra lévő néhány hónap elegendő lesz-e: nem a jelöléshez szükséges berendezések, anyagok beszerzése időigényes igazán, hanem az uniós tagországokkal történő egyeztetés.