Gyilkos hatású a frankerősödés

Hat százalékpontos hitelkamat-emelésnek megfelelő hatást gyakorol a magyar devizahiteles háztartások fogyasztására a svájci frank 2008 óta bekövetkezett erősödése londoni felzárkózó piaci elemzők legújabb számításai szerint.
MTI-Eco, 2011. augusztus 1. hétfő, 17:16
Fotó:

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének hétfői tanulmánya szerint "meglehetősen egyértelműnek tűnő" módon ez az egyik oka annak, hogy a kiskereskedelmi kiadások miért csökkentek ilyen jelentősen Magyarországon 2008 óta. Az elemzéshez fűzött grafikus összehasonlító kimutatás szerint a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon a 2008 augusztusában mért szint 95 százaléka alatt van, miközben Lengyelországban közelíti a 115 százalékot, Csehországban pedig nem sokkal marad el az akkori értéktől.

A Morgan Stanley londoni szakértői szerint a hatás "annál is inkább megrázó", mivel a magyar háztartásokon - a balti és a balkáni országokkal ellentétben - 2005 és 2008 között nem lett úrrá "a költekezési láz", így nem volt olyan mértéktelen fogyasztási hullám, amelyet vissza kellett volna fogni. A ház saját becslése szerint a svájci frank erősödése, valamint a svájci frank alapú hitelek kamatemelkedése nyomán a 2005-2007 között felvett, svájci frankban denominált hitelek törlesztési terhei mára 50 százaléknál nagyobb mértékben nőttek Magyarországon.

A Morgan Stanley londoni elemzői azt jósolják, hogy a svájci frank jelenlegi forintárfolyamán a devizahitelesek "óriási többsége" élni fog a kormány által a törlesztési terhek enyhítésére kidolgozott program lehetőségeivel. A ház számításai szerint ez a hazai össztermék (GDP) csaknem 0,5 százalékának megfelelő többletpénzt hagy jövőre a magyar háztartásoknál.
A cég szerint azonban valószínűtlen, hogy ennek jelentős hatása lesz a magyar gazdaság növekedési ütemére, mivel a GDP-érték 3 százalékát közelítő értékű államháztartási szigorító intézkedések miatt a magyar háztartások valószínűleg továbbra is "óvatosak" lesznek. Emellett a devizahiteles háztartások tudják azt is, hogy kötelezettségeik nem tűntek el, csak későbbre tolódtak, és ez is ok arra, hogy ne elköltsék, hanem megtakarítsák a pluszpénzeket - áll a Morgan Stanely londoni elemzésében.

Kérdéses a 2012-es hiánycél tartása

A ház közölte, hogy a svájci frank erősödése, az óvatos háztartások és a GDP-érték 3 százalékának megfelelő, 2013-ig esedékes államháztartási szigorító intézkedések együttes figyelembevételével "igazoltnak" látja a jövő évi magyar gazdasági növekedésről alkotott "negatív" nézetét. A Morgan Stanley londoni elemzői mindezek alapján 2012-ben 2 százalékra lassuló magyarországi gazdasági növekedést jósolnak az idei évre várt 2,6 százalék után. A cég szerint ez növeli a kormány reformterveinek végrehajtási kockázatait a parlamenti időszak második felében, és "úgy tűnik, hogy e végrehajtási kockázatokat a piacok nem árazták be".

A Cityben mindazonáltal vannak jóval derűlátóbb magyar növekedési prognózisok is. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) július végén kiadott legújabb, idei harmadik térségi prognózisában 2011-re 2,7 százalékos, 2012-re pedig 2,8 százalékos magyar GDP-pluszt jósolt. Ezek az előrejelzések megegyeznek a közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására húsz éve alakult pénzintézet eggyel korábbi, májusban kiadott becsléseivel, a még korábbi EBRD-jóslatokhoz képest viszont jelentős javulást tükröznek: a bank az idei januári térségi jelentésben 2,0 százalékos, az azt megelőző, októberi előrejelzésben 1,7 százalékos magyarországi gazdasági növekedést valószínűsített 2011-re. A 2012-re szóló GDP-becslés a májusi EBRD-előrejelzésben jelent meg először.

A Morgan Stanley hétfői londoni elemzése szerint a devizaalapú hitelek magyarországi felhalmozódása azt is jelenti, hogy a magyar jegybank vesztett pénzügypolitikai mozgásteréből, tekintettel arra, hogy egyre inkább a svájci frank forintárfolyama és a svájci frankban jegyzett hitelek kamata vált irányadóvá. Ez volt az oka annak is, hogy míg a térség más jegybankjai - például a cseh központi bank - a 2008-2009-es válság idején "megengedhették maguknak a kamatcsökkentés luxusát" a gazdaságot ért csapás enyhítésére, az MNB-nek "sürgősségi kamatemelést" kellett végrehajtania a forint védelmében.
A magyar jegybank csak akkor tudott kamatot csökkenteni, amikor egyértelművé vált, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepvállalása "valamelyest" helyreállította a magyar gazdaságba vetett bizalmat - áll a Morgan Stanley hétfői londoni elemzésében.

HOZZÁSZÓLÁSOK