Hajszálon múlt az óriási kamatvágás?

Bár a monetáris tanács hétfői üléséről csak augusztus közepén lesz nyilvános a jegyzőkönyv, a jelek arra utalnak, csak hajszálon múlt, hogy nem csak feleekkora lett a kamatvágás mértéke. Spekulációk a 100 bázispontos csökkentésről.
Pintér András, 2009. július 28. kedd, 17:49

Hosszú vita előzte meg a monetáris tanács hétfői kamatmeghatározó ülését. Végül három opcióra, az 50, a 75 és a 100 bázispontos vágásra szavaztak a tagok és szoros eredmény mellett a legnagyobb lazításra bólíntott rá a tanács - derült ki Simor András szavaiból. Bár már két éve nem mondják meg a pontos szavazati arányokat, mondván hogy ne lehessen találgatni, hogy ki hogyan szavazott és a két héttel később megjelenő jegyzőkönyvből úgy is kiderül, most azért a Napi Gazdaság mégis tesz egy gyors kísérletet.

A szavazás eredménye egyszerű többség alapján dől el. Ez annyit jelent, hogy akár olyan szituáció is felléphet, hogy többen szavaznak csökkentésre, mint tartásra, de a vágáspártiak szavazatai két opció között megoszlanak, így a tartás viszi a prímet.

Ezt vélhetőleg a tanácstagok is figyelembe veszik, így kicsi a valószínűsége, hogy ehhez hasonló extrém helyzetek jöjjenek létre. Az azonban már jóval esélyesebb és korábbi üléseken volt is rá példa, hogy két javaslatra is egyenlő számú szavazat érkezzen. Ebben az esetben a jegybankelnök szava a döntő, azaz gyakorlatilag az ő szavazata ilyenkor kettőt ér.

A mostani ülésnél azonban mindkét helyzetet ki lehet zárni. Egyrészt az összes opció csökkentésre vonatkozott, másrészt kizárt, hogy az általában a héják közé sorolt Simor pont most szavazott volna a piaci várakozásokkal jócskán szembe menő, 2003 óta nem látott mértékű 100 bázispontos vágásra.

A monetáris testületnek miután Kopits György és Oblath Gábor átpártoltak a költségvetési tanácsba csak kilenc tagja maradt. Tegyük fel, hogy senki sem ment el pont most nyaralni vagy betegedett meg, hanem mindenki a rendnek megfelelően jelen volt hétfőn. Ekkor minimum négy MT-tagnak az egy százalékpontos vágásra kellett voksolni, továbbá ahhoz, hogy szoros eredményről beszéljünk három további szavazatot kellett elvinnie egy másik opciónak (50-es vagy 75-ös) és a harmadik lehetőségre pedig két szavazat maradhatott.

Ugyanakkor a 100-as vágásra maximum szintén csak négyen szavazhattak. Öt szavazatnál ugyanis, ahhoz hogy továbbra is szoros eredményről lehessen beszélni további négy szavazat kell, viszont ebben az esetben nem marad senki, aki a harmadik opcióra szavazott volna.

És innentől jön a spekulatív rész. A jegybankelnökök és az alelnökök szavazatai között ugyan kezdetben még voltak eltérések, azonban 2008 második felétől kezdve mindig együtt szavaztak. Ráadásul ez a háromszáz bázispontos rendkívüli októberi kamatemelést követő lazító-ciklust leszámítva, mindig a legóvatosabb opciót jelentette. Így nem lenne meglepő, ha a szoros eredmény az 50 bázisponttal szemben alakult volna ki.

Ez nem lenne egyedi eset. Márciusban ugyanis Simor mellett egyedül a két alelnök, Karvalits Ferenc és Király Júlia szavazott a 100 bázispontos szigorításra, szemben a többi tanács-tag tartásával.

A hétfői monetáris tanács üléséről írt jegyzőkönyvet, amelyben pontosan kiderül, hogy ki hogyan szavazott, augusztus 12-én délben teszi nyilvánossá az MNB.

HOZZÁSZÓLÁSOK