A NAPI Gazdaság cikke A valóságtól ez a sztereotípia nem áll túl messze. Az országban megtelepedett kínaiak többsége a kereskedelemből tartja el magát, kevesebben vendéglátásból, szemben Nyugat-Európával vagy Észak-Amerikával, ahol az arányok éppen fordítottak. Az itt élő kolónia létszáma becslések alapján 20 ezer körüli. A kínaiak több mint fele Budapesten él, az Orczy tér környékén és a XIII. kerületben már vannak olyan társasházak, ahol többségében kínai családok laknak. Az importra alapozott kereskedelem annyira sikeres volt, hogy gyors anyagi felvirágozást hozott a kolóniának. 16 év alatt kialakult Magyarországon egy kínai üzletemberréteg, amely a kereskedelemnek ezt a részét a kezében tartja, a kínai tulajdonú cégek száma 4-5 ezer lehet. Magyarország kulcsfontosságú szerepét jelzi, hogy a térségben egyedül itt nyitott fiókot a Bank of China, Budapest pedig a kínai áruk kelet-európai elosztóközpontja lett. Ami az itt élők önszerveződését illeti: a szülőföldi szervezetek Kínában és külföldön is nagy hagyományokkal bírnak. Először a Magyarországi Kínaiak Egyesületét hozták létre, de túlpolitizáltsága miatt többen szakítottak vele, s más szervezeteket alapítottak, amelyek végül újra egyesültek. Jelenleg Peking anyagi támogatásával működik a Magyarországi Kínaiak Egyesülete és a Magyarországi Kínai Kereskedelmi és Iparkamara, de a támogatás mértékéről nem kaptunk információt. Az érdekvédelmi szervek és a magyar hatóságok közötti tárgyalások egyelőre nehézkesek. Nagy előrelépest jelentett, hogy tavaly ősszel elindulhatott a kínai két tannyelvű általános iskola, mely igény esetén középiskolai képzéssel bővíthető. Jelenleg kilenc, külön-külön ezer-kétezer példányban megjelenő kínai hetilap tájékoztatja nemcsak a magyarországi, de a szomszédos országokban élő olvasókat is. Még 2004-ben merült föl annak ötlete, hogy tradicionális gyógyászati oktató- és szolgáltatóközpontot hozzanak létre Budapesten. A megvalósítás késik, mert egyelőre nem találtak befektetőket a tervhez.