Harc a béremelésért - mi lesz a legkisebb fizetésekkel?

Amint az várható volt, a reálkeresetek első nyolc havi alakulásáról kiadott KSH-jelentés újabb muníciót adott a szakszervezeteknek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) épphogy megkezdődött országos bérajánlási tárgyalásokhoz.
Kiss Melinda, 2007. október 18. csütörtök, 08:36

A NAPI Gazdaság cikke

A munkavállalói oldal eddig is reálbér-növekedést akart kiharcolni 2008-ra, és elfogadhatatlannak tartotta a kormány bruttó 4,5 százalékos emelésre vonatkozó ajánlatát, csakúgy, mint a munkáltatók által megpendített javaslatot arra, hogy térjenek el a minimálbéreket és a szakmai minimumbéreket rögzítő hároméves keretmegállapodástól. Bizonyos ágazatokban már a megemelt minimálbér kifizetése is gondot okoz majd, nemhogy a garantált szakmai minimumbéré, épp ezért kezdeményezte több munkaadói szervezet is, hogy ágazati egyeztetések keretében állapodjanak meg a törvényben rögzített összegektől lefelé való eltérésben - közölte Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára.

Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) elnöke szerint már nyár eleje óta zajlanak az ágazati egyeztetések a szakszervezetekkel. A munkaadók szeretnék elérni, hogy jövőre a megállapodásban szereplő 86 800 forint helyett bruttó 80 ezer legyen a legalább kétéves tapasztalattal rendelkező szakképzett dolgozók minimumbére. Ezt leghevesebben a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete ellenzi. Sáling József, a szervezet elnöke szerint a dolgozók már így is épp elég kiszolgáltatottak, és nem engedhetik meg maguknak, hogy egy ilyen alkuba vagy akár a kormány bérbefagyasztási ajánlatába belemenjenek.

Abból, hogy 2007. január-augusztusban átlag 6,3 százalékkal csökkentek a reálkeresetek, két dolog következik: egyrészt a kormány túlteljesíteni látszik a konvergenciaprogram 2007-es vállalásait, másrészt az adatok még inkább megerősítik a 2008-as béremelési követeléseinket - mondja Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Az OÉT-ülésen a munkavállalói oldal végül nem mondott konkrét követelést, mivel egyáltalán nem látszott kormányzati vagy munkaadói fogadókészség az álláspontjukra. Az autonómok 4 százalékos reál-, vagyis 9-10 százalékos bruttó bérnövekedést tartanak elfogadhatónak.

Amíg nem dől el, hogy mi lesz a jövő évi adótörvényekben - mi lesz például a VOSZ társaságiadó-csökkentési javaslatával -, addig várhatóan nem is lesz álláspont a munkaadói oldalon a bérajánlásokról - mondta Dávid Ferenc. Megértem, hogy a munkavállalóknak milyen veszteség az idei reálbércsökkenés, de csak a jelenlegi és a jövő évi gazdasági kilátásokra, valamint a vállalkozások teherbíró képességére alapozva lehet bármilyen ajánlatot megfogalmazni - erősítette meg pénteki kijelentéseit a VOSZ főtitkára. Szerinte ha születik is OÉT-ajánlás, nagyon visszafogott és mérsékelt lesz, mivel az azonnal hivatkozási alap az állami vállalatok, de a közszféra számára is.

Ennél élesebben fogalmaz Tóth István, a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STATOSZ) elnöke: szerinte bármenyire is előnyös és hasznos volt annak idején a hároméves megállapodás, azóta mindkét oldalra olyan pluszterhek hárultak, amelyeket akkor nem láthattak előre. Most szinte kibékíthetetlen az ellentét a béremelési követelések és a munkaadói lehetőségek között. Egyelőre még a munkavállalói oldal álláspontjának kialakításához is hosszas egyeztetéseket lát szükségesnek. A közlekedési társaságok várhatóan üzemi veszteséggel zárják majd a 2007-es évet a fogyasztói árkiegészítés csökkentése miatt, és egyelőre az is kérdéses, hogy a kormány 4,5 százalékos ajánlatát ki tudják-e fizetni. Addig nem tudnak érdemi ajánlattal a szakszervezetek elé állni, amíg nem ismerik a jövő évi tarifaemeléseket és az árkiegészítés esetleges változásait. A szociális partnerek tovább egyeztetnek a jövő évi bérajánlásról, de csak a kormány október 20-ai ülése után, amelytől az adótörvényekhez benyújtott javaslataik elfogadását várják.

HOZZÁSZÓLÁSOK