A Napi Gazdaság keddi számának cikke

− Az elmúlt héten a fővárosi közgyűlés elfogadta Budapest idei költségvetését. Ezt az ellenzék "hadiköltségvetésnek", a várost vezető koalíció pedig érthetően győzelemnek könyvelte el. De vajon minek tartja ezt a főpolgármester, Tarlós István?

− Relatív sikernek tartom az idei fővárosi költségvetést, mert a legfőbb cél, Budapest működésképességének fenntartása ezzel megvalósult. Ugyanakkor tisztelettel felhívom az ezt keményen kritizáló szocialista képviselők figyelmét arra, hogy a súlyos pénzügyi helyzet kialakulásában ők érintettek voltak, hiszen Demszky Gábor főpolgármestersége idején hatalomban voltak, vagyis a probléma okozói is jórészt ők voltak.

− A kritikusok azt is az ön szemére vetik, hogy a korábbi évek 500 milliárd forintos büdzséje csaknem a felére olvadt, az idén már csak 330 milliárdos lesz. Ezt nem foghatja a szocialistákra, hiszen a most regnáló kormány intézkedéseinek következménye.

− Ez így van, de érdemes megnézni azt is, hogy miért. A kórházak és az oktatási intézmények átadásával csökkent a költségvetés, vagyis a feladatokkal együtt adtuk át a pénzt is. És nemcsak mi. Az átadásról törvény rendelkezett, s ez az egész országra, minden településre érvényes, vagyis egyáltalán nem "budapesti kérdés". Tehát, ha akartam sem tudtam volna megakadályozni ezt. Halkan jegyzem meg, hogy az átadásról szóló megállapodást én még nem írtam alá, életbe lépett a törvény enélkül is.

Kapcsolódó

− De azt gondolom nem tagadja, hogy jelentős fővárosi vagyont adott így át, ingyen.

− Valójában vagyont és ezzel együtt faladatokat adtunk át a kormánynak, de ezt a vagyont mi is ingyen kaptuk meg 1990-ben. Értékvesztésről tehát nem lehet beszélni, passzív értékről igen.

− A kormány a korábban várt 40 százalék helyett a fővárosi adósság 60 százalékát vállalja át. Milyen következményekkel jár ez?

− Gyorsan hozzáteszem, hogy az összes budapesti kerület esetében ez 40 százalék, kivéve Csepelt, amely 70 százalékos adósságtól szabadulhat így meg. Ez első olvasatban azt jelenti, hogy a fővárosi költségvetés évi 8-9 milliárd forintos kamatkiadástól szabadul meg, ami önmagában is jelentős, de nem ez a döntő, nem ez a lényeg! Az átvállalással csökken az eladósodottság és helyreáll Budapest kedvező hitelfelvételi állapota. Újra fel tudunk majd venni hiteleket, amire 2010 óta nem voltunk képesek.

− Az idei költségvetési tervben 30 milliárdos hitelfelvételt irányoztak elő. Ezt mire fordítják?

− Ez a szám még a korábbi, 40 százalékos állami adósságátvállalás esetére vonatkozott, könnyen meglehet, hogy ez ennél jóval kisebb lesz, sőt az is megeshet hogy idén egyáltalán nem veszünk fel hitelt. Mindez akkor dől el, amikor a kormányfővel egyeztetjük a főváros és a kormány közös programjait, fejlesztéseit és terveit.

− A BKV adóssága is része lesz ennek?

− A cél az, hogy biztosítsuk a tömegközlekedés középtávú finanszírozását, vagyis hogy nem kapkodva, ideiglenes megoldásokat találjunk ki. Erről is tárgyalunk Orbán Viktorral.

− Azért bizonyára már elkészültek a tervek, hogy miben tudnak a kormánnyal együttműködni. Melyek a legfontosabbak?

− A közösségi közlekedés fejlesztése − ezen belül az 1-es és 3-as villamos, a trolibuszbeszerzések, az elektronikus jegyrendszer bevezetése és a 3-as metró felújítása − mindenképpen része lesz ennek, de a városligeti múzeumi negyed, a Népliget átalakítása is része lesz a közös programnak. Sor kerülhet így a főútvonalak burkolatának cseréjére, de már most készítjük a terveket a 2014−2020 közötti uniós támogatások lehívására is. Ezekről is szó lesz a megbeszéléseken.

− Nagyon úgy tűnik, hogy a fővárosban már beindult a 2014-es választási kampány, hiszen ezek a fejlesztések mindenkinek szimpatikusak, ezekre várunk évek óta...

− Nézze, ha történik valami, akkor azt automatikusan a kampány részének tartják, ha viszont semmi, akkor azt mondják, hogy zsugorodik a főváros. Hát akkor inkább legyen az előbbi!

− A költségvetésből kiderül, hogy 155 fővel növelik a közterület-felügyelők számát, ami közel 780 millióba fáj nekünk. Miért van erre szükség, mikor a városházán 200 embert építenek le?

− A közterület-felügyelők hivatalos személynek számítanak, tehát a jegyellenőrzésben éppen úgy részt vesznek majd, mint a parkolás felügyeletében, mindkettőre szükség van. Az adminisztratív létszám csökkentésére viszont éppen az átadott területek miatt van szükség. Ezt igyekszünk tapintatosan és emberségesen lebonyolítani: az üres állásokat nem töltjük be, a nyugdíjra jogosultakat nem tartóztatjuk, egyes tevékenységeket pedig kiszervezünk. Egyébként a leépítés után is 900-an dolgoznak majd a főpolgármesteri hivatalban − pontosan kétszer annyian, amennyit engedélyeznek nekünk.

− Az elmúlt hetekben nagy csönd veszi körül a metrót, pedig folynak a perek. Mekkora kötbért kell fizetni azért, mert a sokszorosan módosított határidőre sem készült el a négyes vonal?

− Tízmilliárdokról van szó, amit a hét-nyolc évvel ezelőtti elfuserált szerződések miatt kellene kifizetnünk. Óvatosan kell eljárnunk, mert ugyan csak 20 százalék van hátra a teljes befejezésig, de a 2014-es átadást nem kockáztatjuk. Az biztos, hogy valamennyit fizetnünk kell, ezt nem tudjuk megúszni, de igyekszünk ezt a legkisebbre faragni.

− Hány milliárdot tettek félre a költségvetésben ilyen kötbérekre?

− Ez nem szerepel sem az idei, sem a jövő évi büdzsében, mert a kormány tavaly decemberben garanciát vállalt ezek kifizetésére − vagyis ezt is átvállalta tőlünk. A végső elszámolás metróügyben 2015-ben lesz, hiszen akkor zárjuk le a projektet.

− Úgy tűnik, hogy két emblematikus beruházás − a Rác fürdő és a CET − esetében is közel a megoldás. Mikor nyitják végre meg ezeket?

− Igen, megállapodás közeli helyzetben vagyunk, de pontos időpontot még nem tudok mondani. Ezek olyan átláthatatlan ügyek, amelyeket, úgy tűnik, teljesen soha nem tudok majd feltárni és átlátni. Egy biztos, hogy a CET esetében 21 milliárd forintot spóroltunk. Ugyanakkor tudom, hogy a fővárosiak számára érthetetlen, hogy ez a két szép épület miért áll évek óta üresen, miért nem használják-használhatják a magyarok és a turisták, amikor pedig elkészültek. Védhetetlen álláspont ez. A megoldás gyorsítása érdekében egy volt ügyészt és egy neves ügyvédet kértem fel arra, hogy alaposan vizsgálják át a megállapodások tervezetét. Ha ők rábólintanak ezekre, akkor sor kerülhet a szerződések megkötésére. És akkor végre lezárhatjuk ezt a két dossziét is.

Fővárosi közlekedési nagyprojektek 2014-2020
Érték
(Mrd Ft)
M3-as metró rekonstrukciója és északi meghosszabbítása150
1-es villamos meghosszabítása a Fehérvári út és Kelenföldi pu. között4
42-es villamos vonalának meghosszabbítása17
Budapesti trolibusz- és villamosjármű-fejlesztés, II.ütem104
Millenniumi földalatti korszerűsítése és vonalhosszabbítása50
2-es villamosvonal felújítása10
Villamospályák összekötése a Deák tér és a Lehel tér között4,5
M2-es metró és a gödöllői HÉV összekötése170
Fogaskerekű rekonstrukciója és vonalhosszabbítása20
Rákóczi úti villamostengely visszaállítása6,5