A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Az UniCredit Bank - hangsúlyozták érdeklődésünkre - egyetért azzal, hogy érdemes a forinthitelezés súlyát és szerepét jelentősen növelni a piacon. A kormányrendelet legfőbb hatása szerintük várhatóan éppen az lesz, hogy a forinthitel felé tereli a hiteligénylőket, illetve elképzelhető, hogy hatására a felvett hitelek volumene is csökken valamelyest, hiszen a jelenlegi piaci gyakorlatban valamivel magasabb fedezeti arányok mellett nyújtanak hitelt a bankok.

Lakáshitel és lakáscélú hitel kiváltása esetén az Allianznál jelenleg a forinthitelek esetén 75-85 százalék, eurónál 70-80 százalék, míg szabad felhasználásra és egyéb jelzáloghitel kiváltására igényelt kölcsön esetében forintalapúnál 65-75 százalék, euró esetében pedig 60-70 százalék a maguk által megszabott finanszírozhatósági szint a hitelbiztosítéki érték arányában. Fontos, hogy ezt a hitelbiztosítéki érték arányában határozták meg és fogják a jövőben is meghatározni, a jogszabály által a forgalmi érték bázisán emelt felső korlát emellett fog érvényre jutni - hangsúlyozta Dinsdale Julianna, az Allianz ügyvezető igazgatója. Mint hozzátette: a jogszabály által a forgalmi érték arányában meghatározott maximumok az Allianz Bank esetében csak viszonylag csekély hányadnak jelentik a nyújtható kölcsönösszeg csökkenését. Ugyanakkor a jogszabály azon pontja, amely szerint az ingatlan-nyilvántartásba már bejegyzett, jelzáloggal fedezett követelések az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett értékkel apasztják a maximális kölcsönösszeget, bizonyos esetekben jelentősen további mérsékli a felvehető kölcsönt.



A hitelkérelmek befogadásában az OTP szerint nagyságrendi változás nem tapasztalható. Ingatlanértékelési kategóriától és az ügyfelek jövedelmi viszonyaitól függően a legnagyobb magyar bank forintalapú lakáshiteleknél jellemzően 50-85 százalék, euróalapú lakáshiteleknél 40-70 százalék közötti hitel/hitelbiztosítéki érték arányig finanszíroz. Mint kiemelték: az OTP által jelenleg alkalmazott konzervatív hitelbiztosítékiérték-alapú korlátok mellett március 1-jétől természetesen a jogszabályban meghatározott forgalmiérték-alapú korlátokat is figyelembe veszik.


Az MKB Bank által nyújtható hitelösszeg maximuma termékenként, hitelcélonként eltérő, de a devizanem alapján jelenleg nem differenciált a finanszírozási arány, így itt mindenképpen változást hoznak az új rendelkezések. A devizahitelek esetében a Raiffeisennek is szigorúbbnak kell lennie a jövőben. Mint elmondták: megfelelő mértékű önerő hiánya esetén különösen a devizaalapú jelzáloghitelhez való hozzáférést korlátozza majd jelentősen az új szabályozás.


A Budapest Banknál (BB) korábban is magasak voltak a felelős hitelezés normái, így a szigorítások kevésbé vetik vissza a lakossági hitelvolumeneket - állítják. Mint hozzátették: a BB most is az előírt arányokat alkalmazza a forint- és az euróhitelek folyósításakor. Svájcifrank-alapú konstrukcióikat 2009 augusztusában kivezették hiteltermékeik közül.


A bankok kivétel nélkül hangsúlyozzák - amit a rendelet is tartalmaz -, hogy az új előírásokat csak az újonnan kötött ügyletekre kell alkalmazni. A hitelközvetítők persze aggódva várják a szabályozás hatálybalépését. A hitelkiváltás várható nehézségeivel kapcsolatban Dinsdale elmondta: lesznek olyan jelzáloghitel-ügyletek, amelyeket ezentúl másik hitelintézettől felvett kölcsönnel már nem lehet kiváltani. A korábban magasabb finanszírozási arány mellett felvett hitelek kiváltása - ismeri el a BB is - valóban nehezebb lesz, hiszen az újonnan felvett hitel folyósításakor, függetlenül a hitelcéltól, be kell tartani az új rendelkezéseket, így a kitettség vállaláskori maximális értékét is. Emellett nemcsak az eredetileg felvett hitelösszeg nehezíti a helyzetet - tették hozzá -, hanem az is, hogy a korábban, kedvezőbb árfolyamon felvett hitelek jelenlegi értéke még magasabb finanszírozási arányt eredményez. A CIB-nél is úgy látják, hogy a hitelkiváltási piac a korábbinál valószínűleg lényegesen alacsonyabb szinten működhet majd.