Hiába a hatékonyság, nem terjed az egynapos sebészet

Az ÁSZ vizsgálata szerint van még teendő a költséghatékony egynapos sebészeti ellátások szerepének növelésével kapcsolatban.
Leszák Tamás, 2010. március 5. péntek, 10:27
Fotó:

A terápiás lehetőségek és az ellátás finanszírozásának forrásai közötti feszültség feloldásaként az egynapos sebészet olyan költséghatékony ellátási forma, amellyel minden résztvevő nyerhet. Az OECD statisztikai jelentése szerint Dániában, Hollandiában és Angliában a műtéti beavatkozások több mint fele tartozik ide, ezzel szemben Magyarországon 2006-ban az összes műtét közel három, 2009-ben pedig nyolc százalékát végezték egynaposként - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata, amelynek célja annak értékelése volt, hogy megfelelően hasznosultak-e a területre tervezett és fordított költségvetési, illetve uniós források 2006 és 2009 első féléve között.

Az egynapos beavatkozások terjedését az segítette a többnapossal azonos összegű finanszírozás, a 2007-es EüM-pályázat nyerteseinél pedig hatszorosára emelkedett a műtétek száma, az aktív kórházak másfélszeres bővülésével szemben.

Az uniós pályázatok nyomán csak kismértékben terjed tovább az egynapos sebészet, és az ellátás területi egyenlőtlenségei sem csökkentek jelentősen: Budapesten például ezer lakosra négyszer annyi beavatkozás jut, mint Békés megyében.

Az ÁSZ szerint nemzetközi trendek alapján várható, hogy a tervezett beavatkozások döntő részét a jövőben itthon is egynapos ellátásban fogják végezni, azonban a sebészeten belüli szerep meghatározása és célértékek hiányában nincs biztos iránymutatás az ellátási forma méretéről, helyéről és hatásáról.

Magyarországon közel 300 féle műtét végezhető ilyen formában, ez azonban - szakértői vélemények szerint - nem elegendő. Az OEP 2008-ban 1,7 millió műtéti esetet finanszírozott, melyből az egynaposként operálhatók összes száma 300,3 ezer volt, de csak 115,6 ezret végeztek el ilyen formában.

Az egynapos sebészetre fordított egészségbiztosítói kiadás 2,7 milliárd forintról 7 milliárdra emelkedett 2006 és 2008 között, a költséghatékonyságot azonban sem a tárca, sem az OEP, sem a szolgáltatók nem számszerűsítették, ez az ÁSZ-vizsgálatra maradt.

A számvevőszék szerint az ellenőrzés igazolta az intézmények elsődleges költségszintjén a leggyakoribb beavatkozások költséghatékonyságát: az OEP finanszírozás meghaladta az esetre fordított elsődleges költségeket a szolgáltatóknál.

Az ÁSZ szerint ugyanakkor megoldatlan az ellátás minőségének ellenőrzése, a szövődmények nyomon követése és az értékelés, ezért javasolja a szaktárcának, hogy határozza meg az egynapos sebészet helyét, mutatók és célértékek meghatározásával és ellenőrzésével pedig rendszeresen értékelje azok alakulását.

A számvevőszék szerint a tárcának kezdeményeznie kell a beavatkozási kör bővítését, meghatározva a szolgáltatások tartalmi elemeit és azok finanszírozási protokollját is.

HOZZÁSZÓLÁSOK