A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A hazai gyorsforgalmi utakon nemzetközi viszonylatban csekély a "bliccelők" száma: az európai matricás rendszerek esetében egy−három százalék közötti az átlag. Magyarországon ez a 1,5 százalékot sem éri el. Tavaly mintegy 170 ezer pótdíjas esetet dolgozott fel az ÁAK, 2010-ben pedig az alap felszólítások száma 173 ezer, míg 2009-ben 198 ezer volt.

Az elmúlt évben 1,7 milliárd forint bevétel származott a pótdíjbefizetésekből. Általánosságban is elmondható, hogy a fizetési hajlandóság a pótdíjak esetében évről évre javul, hiszen a pótdíjra felszólító levelek száma folyamatosan csökken. Akik a díjat a második felszólító levélre sem egyenlítik ki, azok ügyeit az ÁAK behajtó ügyvédi irodának adja át.

A fix és mobil kamerás ellenőrzés mellett 2012-től ismét elindult a megállításos ellenőrzés, amit eddig csak a Nemzeti Közlekedési Hatóság végezhetett. A személyes jelenlét várhatóan a tranzitforgalomra, a külföldi úthasználók vásárlására is pozitív hatással lesz. A helyszíni, megállításos ellenőrzés kapcsán már rövid idő alatt pozitív eredményekről számolt be az ÁAK, persze esetenként együtt dolgozik a rendőrséggel, a NAV-val és az NKH munkatársaival.

Az akciókban a magyar hatóságokon kívül nemegyszer cseh, lengyel, osztrák és horvát kollégák is segítenek, hogy a külföldi átutazókkal könnyebb legyen a kommunikáció. Az ilyen ellenőrzések során a pótdíjat a helyszínen is be lehet fizetni (készpénzben − forintban és euróban −, valamint bankkártyával). A helyszíni befizetések aránya átlagosan hetvenszázalékos. Így nincs szükség levelezésre, a tulajdonos/üzemben tartó felkutatására, valamint a külföldi bliccelők is azonnal kiszűrhetők, akiknek az aránya igen jelentős, mintegy hetven százalék.

Külföldiek esetében az ÁAK Zrt. gyakran nehézségekbe ütközik a pótdíjak beszedése során, aminek az az oka, hogy a jelenlegi EU-szabályozás csak a bírságok esetében rendezi az adatszolgáltatást, a pótdíjak kiszabásához még nincs egységes jogi platform. Ráadásul az adatszolgáltatás díja is eltérő az egyes országokban. Ez alapján, azaz a szabályozás hiányában vannak olyan EU-tagállamok, ahol nem adnak ki adatot − információink szerint több szomszédos országban is volt már erre példa. Azokban az országokban, ahol hozzá lehet jutni a szükséges műszaki/tulajdonosi adatokhoz, illetve a megállításos ellenőrzés során begyűjtött adatok alapján az ÁAK jelenleg is küld ki felszólító leveleket külföldieknek.