Sikerült egy-két jó programot, kezdeményezést elindítani. Voltak nehéz problémák, és olyanok is, amelyeket utólag visszanézve jó lett volna máshogy kezelni, félig-meddig elégedett vagyok - mondta Lovász László. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke örömét fejezte ki, hogy sikerült újraindítani a szakmódszertani kutatásokat Magyarországon.

A világunkban és az iskolákban rendelkezésre álló eszközök és az igények állandóan változnak. A tananyagok kidolgozása, tesztelése, tudományos alapokon történő megújítása és karbantartása alapvető fontosságú, hogy az oktatási rendszer úgy működjön, ahogy kellene.

Magyarországon ilyen kutatások régebben, a 70-es években folytak, azután viszont az egész téma a rendszerváltás környékén a háttérbe szorult. Több mint egy éve elindítottak tizenöt kutatócsoportot, amelyek eredményeikről nemrég számoltak be, a közeljövőben lesz egy konferencia a témában, nyártól pedig újabb pályázatot hirdetnek nagyobb összeggel, hosszabb időre.

Remélem, hogy e kutatások fölrázzák ezt a nagyon fontos területet. Hiszen ez arról szól, hogy mit és hogyan, milyen módszerekkel tanítsunk az iskolákban, hogy lehet ezt mérni, az eredményeket ellenőrizni. Ez a neveléstudomány fontos kérdése, de itt a különböző szakmák speciális igényeire, problémáira koncentrálunk - mondta z MTA elnöke.

Arról, hogy e kutatások mennyire lehetnek részei a közoktatás reformjáról szóló vitáknak, úgy fogalmazott: ezeket előbb indították, mint ahogy ezek a viták elkezdődtek, illetve napvilágra kerültek. Nem gondolom, hogy ezek a kutatások a jelenlegi vitákat igazából tudják befolyásolni, talán csak annyira, hogy a tanárok részéről valamiféle lelkesedést váltottak ki. Remélem, hogy emiatt aktívabban fognak részt venni a vitákban. De ezeknek nem ez a célja, hanem, hogy hosszú távú célokat tűzzenek ki arról, tizenöt-húsz év múlva hogyan kell oktatni - hangsúlyozta Lovász.