A kormány korrekt ötéves felkészülési időszakot hagyott, ám emellett kész meghallgatni a legújabb javaslatokat a legjobb döntés meghozatala érdekében - néhány napja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) annak kapcsán, hogy 2020-tól minden alap- és osztatlan képzés felvételi követelményeként bevezetik a középszintű, komplex nyelvvizsgát. A szigorításról ezúttal a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK), a Roma Szakkollégiumok Egyesületével, valamint a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületével ült tárgyalóasztalhoz Palkovics László miniszter.

A HÖOK szerint ugyanis akadnak olyan képzési területek is, ahol a jelentkezők 60-70 százaléka nem tudná teljesíteni az új feltételt. Ez pedig akár szakok elindítását is veszélyeztetheti. Ráadásul pontosan azon területeken kevés a nyelvvizsgás felvételiző, amelyek nemzetstratégiailag fontosak (például pedagógiai, agrárképzés), és ahol nem lenne tanácsos veszíteni a jelentkezőkből.

Konstruktív tárgyalást folytattunk a tárcával, amely alapján elképzelhető, hogy lesz elmozdulás - mondta Murai László, a HÖOK elnöke a napilapnak. A végső döntést a kormány fogja meghozni.

Az ITM szerint a tárca a szakmai aggályokról és a javaslatokról is tájékoztatja a kormányt. Ezzel együtt a szabályt eltörölni biztosan nem fogják. Ha megfogadja a kormány az észrevételeket, akkor az utolsó pillanatban néhány kiemelt szakon valamennyi haladékot adhatnak a diákoknak a B2 szintű vizsga megszerzésére.

A szigor ellen szólalt fel a napokban az oktatási jogok biztosa is. Aáry-Tamás Lajos az InfoRádióban beszélt arról, hogy a túl szigorú rendelkezés nemcsak a hallgatók, hanem egyes szakok, szakmák és intézmények számára is súlyos következménnyel járhat. A pedagógusjelöltek felének nem volt nyelvvizsgája, a mérnökhallgatóknál ez az arány hatvan százalék, az agrárképzésben 74 százalék.

A felvételi jelentkezés határideje 2020. február 15., jelen állás szerint addig mindenkinek meg kellene szereznie a szükséges nyelvvizsga-bizonyítványt.