Így fizetünk jövőre több adót - rossz hírek a dohányosoknak is

Jövőre még kitart az EU-pénzek és az nhp gazdasági növekedést serkentő hatása, ám 2016-ra ismét visszaesik a magyar gazdaság növekedése. Az államháztartás hiánya ennek ellenére három százalék alatt marad, ám az államadósság beragad a GDP 77-78 százalékán. A kormány adócsomagja jövőre 130 milliárd forinttal növeli a cégek és a lakosság terheit - véli a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB).
Papp Zsolt, 2014. december 10. szerda, 11:03
Fotó: Napi.hu

A magas idei növekedés - amit 3,5 százalékra becsülnek - egyszeri és átmeneti tényezőknek köszönhető. Ezek egy része, például az EU-pénzek hatása még stimulálja a 2015-ös gazdasági növekedést is, ám 2016-ra visszaállunk egy borongósabb pályára. Jövőre az alappályából csak 1,8 százalékos növekedés eredne (lásd első ábra), ám a devizahitelesek konszolidációja és a kormányzati lépéseknek köszönhetően a 2015-ös GDP növekedés elérheti a 2,3 százalékot is. Az alapnövekedés lassul 2016-ban, ekkorra már csak 1,2 százalékos növekedést jósolnak.

Idén még a vásárolt fogyasztások 2,2 százalékkal nőnek, ami jövőre már 1,4 százalékra esik vissza az intézet technikai kivetítése szerint - mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet igazgatója a jelentést ismertető sajtótájékoztatón.

A költségvetési alappálya végig 3 százalék alatti maastrichti hiánnyal számol, az idén 2,9, 2015-ben 2,87 százalékos GDP arányos deficit jósolható. Az államadósság a 2018-ig beragadhat a GDP 77-78 százalékos szintjén. Az utóbbi hónapokban megnőtt a kormány költekezése, amit a frekvencia-értékesítésből származó extra 130 milliárdos bevétel tett lehetővé.

A KFIB alap makropályája - költségvetési stimulusok nélkül


A jövő évi lakossági fogyasztást jelentősen befolyásolja a devizahiteles-konszolidáció. Az MNB szerint közvetlenül 105 milliárd forintot kapnak vissza a háztartások és további 120 milliárdra rúg a csomag tehercsökkentő hatása. Ám ha a késedelmes hiteleket és az árfolyamgátat figyelembe vesszük - akkor az intézkedések hatása ennél alacsonyabb lesz.

A devizahiteles konszolidáció, költségvetési kiadásnövekedés hatása a makropályára
Napi.hu

Erre a következtetésre jutott az MNB is a minapi elemzésében, amelyben már a törlesztőrészletek korábbi átlagos 30 százalékos csökkenése helyett, inkább 20 százalékra teszi azt. Ezért nehezen jósolható a devizahiteles-konszolidáció során keletkező többletjövedelem hatása, egy biztos, hogy ez a jövedelemkiáramlás gyorsítja a jövő évi gazdasági növekedést.

Az adócsomag fékezi a növekedést

Az elfogadott adócsomag azonban fékezi azt, ahogy a lakossági fogyasztást is. Összesen 27 olyan adóváltozás történt, ami árazható volt - ezek összességében jövőre 130,5 milliárd forinttal emelik a cégek terheit, illetve a költségvetés bevételeit. A chipszadó, vagyis népegészségügyi termékadó (neta) alkoholokra való kiterjesztésétől a kormány alig egymilliárdos bevételtöbbletet vár - a KFIB ugyanakkor felhívta figyelmet arra, hogy a NAV adatai szerint 11,3 milliárdos többletbevételt jelent a neta-ban. A legnagyobb emelés a dohányosokat sújtja, ezen termékre kivetett jövedéki adóbevételek 54,6 milliárd forinttal emelkednek.

Adóemelések hatása 2015-ben KFIB szerint

Jelentős, 7,5 milliárdos növekedés származik a pálinkafőzés szabályainak szigorításából, ugyanakkor az első házasok adókedvezménye 600 millió forintos bevételkieséssel jár - januártól a friss házasok havi 5 ezer forintos kedvezményt vehetnek igénybe. A KFIB szerint a cafetériát érintő változások a bevételeket érdemben nem befolyásolják, csak a fogyasztási szokásokat - megnő a jövőben például a SZÉP-kártyák szerepe.

Így fizetnek az áruházláncok

Nagy port vert fel a élelmiszerlánc felügyeleti díj jelentős emelése, amely az eddigi évi nyolc milliárd forinton túl további 24,3 milliárd forintos terhet pakol rá az áruházláncokra.

Az élelmiszerlánc felügyeleti díj fizetői
Napi.hu


A költségvetési kockázatokról szólva az elemzés több tételt is szóvá tett: a legnagyobb kérdés a 169 milliárd forintos rejtélyes vagyonértékesítési bevétel. További 90 milliárd forintos kiadási kockázatot jelent a folyamatban lévő útépítési vita az Európai Bizottsággal. Nem tudni, hogy az elektronikus útdíjszedésből származó 20 milliárdos többletet miből szedné be a kormányzat, és a kockázatok között szerepel a közintézmények 120 milliárdot közelítő költségvetési intézményi adóssága is. A 2015-ös költségvetés tartalmaz egy 60 milliárdos tételt ezen adósság rendezésre - ennek ellenére KFIB szerint ez a kockázat továbbra is fennáll.

Jöhetnek az évközi kiigazítások?

A pozitív kockázat viszont a Paks2 beruházásra 2015-ben tervezett 28 milliárd forintot szán a kormány; nem kizárt, hogy a beruházás csúszása miatt keret egy részét használják fel csak az év végéig. Évközi intézkedések nélkül nagy a kockázata, hogy a hiány túllépi a 2,9 százalékot és nő az államháztartási hiány - vagyis nagy a valószínűsége, hogy 2012-höz hasonló évközi kiigazításokra kerül sor. A költségvetési törvény rosszabb állapotban van most a végszavazás előtt - mint beterjesztéskor - hisz a országvédelmi tartalék a felére, 30 milliárd forintra csökkent. A KFIB szerint akár évi százmilliárdos kiigazításra lehet szükség. Ugyanakkor a kormány már koránt sincs olyan helyzetben, mint 2012-ben, nehezebb új adókat kivetni, a most bevezetett dohányipari különadó év tíz milliárdot jelent a költségvetésnek - vagyis tíz hasonló szintű intézkedésre lenne szükség 2015-ben - vélekedett Romhányi Balázs.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

VoIe, 2014.12.10 21:07

@unortodox: 2010 -ben 1000 MRD Ft / ev volt az adossagszolgalat, hiaba hazudozol.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

unortodox, 2014.12.10 20:56

@VoIe: 2010 -es kormanyvaltas ota 20% -al tobbet kell fizetni adossagszolgalatra.


..nem ...2002 600 2010 1600 most 1300 ....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

VoIe, 2014.12.10 19:24

@unortodox: Mar megint hazudsz teagyatlan idiota.

2010 -es kormanyvaltas ota 20% -al tobbet kell fizetni adossagszolgalatra.

Szandekosan hazudozol, nem eloszor.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Kiscamel, 2014.12.10 19:11

@matyi2010: dehát nem ugyan arról az évről beszélnek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

unortodox, 2014.12.10 18:20

@zappara: meg evi 400 milliard megsporolasa a kamatterhekbol az uj kormany irant erzett bizalom miatt :))))
ez is bejott, soha ennyi kamatot nem fizettunk, mint ezalatt a kormany alatt...


..igen ,de a "szakértők " miatt ...


..20002-ben kamat 600 mrd ft

2010 1600 mrd ft


most 1300 mrd ,.csökken ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html