Így játszik az E alappal a 2016-os költségvetés

A május 13-án beadott 2016-os költségvetés tervezet ugyan gyorsan elkészült, ám éppen ezáltal eltereli a figyelmet az idei - már futó, de folyamatosan módosításokat elszenvedő - költségvetés problémáiról, miközben e problémákat (pont a korai tervezés miatt) tovább viszi, nem korrigálja - hívja fel a figyelmet lapunkhoz eljuttatott elemzésében a Civil Női Kormány.
Napi.hu, 2015. május 16. szombat, 11:55
Fotó: Napi.hu

Az elemzés készítői kiemelik: még nem érkeztek visszajelzések a megváltozó szociális juttatások hatásáról, az esetlegesen szükségessé váló központi beavatkozásokról - ennél már csak az a rosszabb feltételezés, hogy bármi történik, az önkormányzatok magukra maradnak evvel a problémával.

Beláthatatlanok a következményei annak, hogy a korai tervezés eredményeképpen, a már társadalmi figyelmet is felkeltő problémák - szociális ágazat bérrendezése, egészségügyi dolgozók jövedelmi helyzete - megoldására éppúgy nem tartalmaz jelentős keretet a jövő évi költségvetés, mint a 2015. évi. Persze, mint írják, bíznak benne, hogy a tervezet tárgyalása során ez még módosul - de megfelelő társadalmi nyomás nélkül csak az eddig is sokszor elhangzó válasz várható: "az idei költségvetésben nincs rá keret".

Kiemelik a jellemzően bázisszemléletű, vagy reálértékben csökkenőre tervezett közösségi, oktatási, egészségügyi, és szociális kiadásokat, párhuzamba állítva az óriási pénzeket lekötő kormányzati látványberuházások (stadion, Paks2, útépítés, Liget projekt) töretlen folytatásával. Kiemelt közúti projektekre 160 milliárdot, stadionokra és a nemzeti olimpiai központ 45,8 milliárdot, Paks2 113 milliárdot, a Liget és Fővárosi Nagycirkusz fejlesztésérepre 23 milliárdot, a Nemzeti Hauszmann terv pedig 3 milliárdot tervezve ez összesen 344,8 milliárdot forintot jelent.

A Civil Női Kormány rámutat, a nemzetközi szinten is már többször ostorozott, a fenntartható növekedést gátló különadók rendszere fennmarad, helyette a jól kommunikálható "adócsökkentés költségvetése" a személyi jövedelemadó (szja) minimális csökkentésével elsősorban a magasabb jövedelműek felé tett kedvezmény.

Mire lenne inkább szükség?

A családi pótlékra és a gyermekeknek szánt juttatásokra tervezett keret kevesebb, mint 2015-ben, mialatt a GYES, GYED keretösszege nőtt. Javaslatként megjegyzik, az szja csökkentése helyett a családi pótlék (illetve a nyugdíjminimum) növelésére lenne inkább társadalmi szükség - ez inkább a rászorulóknak segítene, már ha lehet ilyen célt megfogalmazni a költségvetéssel szemben.

Külön foglalkoznak az elmúlt hetekben fókuszba kerülő egészségügy költségvetési "játszóterével", az E alappal. Az E alap bevételei között egy egyszerű "átirányítással" két év alatt jelentős átrendeződés történt: a járulékbevételek megosztásakor a nyugdíjalap terhére magasabb részarányban kap az egészségbiztosítási alap. E bevétel többlet azonban nem tesz lehetővé több (és egyébként szükséges) egészségügyi kiadást, hanem 2015-ben kevesebb lett, 2016-ra meg is szűnt az E alapba átirányított rokkantnyugdíjakra a központi költségvetésből átadott forrás. Számokban mindez: 2014-ben 345 milliárd forint, 2015-ben 172,7 milliárd forint, 2016-ban: 0 forint.

Szűkre szabták az egészségügy mozgásterét

A természetbeni ellátásokra jutó többletforrás (46 milliárdos, 3 százalékos növekmény) fele a háziorvosi ellátás és a gyógyszerkassza növekménye, a maradék szolgálja a bérrendezést, és a szükséges többletkiadások fedezetét (daganatos betegek diagnosztikája). Ez az a keret, melyben a június 30-ig elkészülő új egészségügyi struktúra működhet, természetesen újabb felhalmozott adósság nélkül.

Egészségügyi beruházásokra 5,3 milliárd, felújításokra 1,3 milliárd forint jut a 2016-os tervezés szerint  évi keret, az új budapesti kórházra pedig egymilliárdot tartalmaz a jövő évi költségvetés.

HOZZÁSZÓLÁSOK