A lakás tulajdonosa igen ritkán zárhatja ki a bérlőt a lakásból, még akkor sem, ha lejár a szerződés és a bérlő jogcím nélküli használóvá válik - mondta a Napi.hu-nak Szabó Áron, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogtanácsosa, majd hozzátette, hogy ilyenkor általában a perindítással próbálkoznak az érintettek, ám ez hosszas folyamat, melynek végéig továbbra is a lakásban marad a bérlő.

Kit terhel a javítás, vagy csere költsége?

Rendeltetésszerű használat során elromlott háztartási gép javítási költsége - ha a szerződésben nem rendelkeznek másképp - a bérlőt terheli, azonban ha az nem javítható, a csere, pótlás már a bérbeadó feladata. Természetesen, ha a bérlő hibájából történik a meghibásodás, úgy a költség őt terheli.

Ezt úgy lehet kikerülni, hogy rászánunk egy megfelelő összeget a biztonságunkra és közjegyzői okiratba foglaltattuk a bérleti szerződést - adott egy jótanácsot a szakember. A közjegyzői okiratot ugyanis az abban foglalt kötelezettségek tekintetében a közjegyző végrehajtási záradékkal láthatja el, amely így végrehajtható okiratnak minősül és közvetlenül lehet kérni annak végrehajtását.

Ennek a záradéknak a meglétéhez szükséges, hogy a közjegyzői okirat tartalmazza a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást (jelen esetben ez maga a bérleti szerződés), a felek nevét, a kötelezettség tárgyát és a teljesítés módját és határidejét. Amennyiben tehát a bérlő kiköltöztetését szeretnénk megkönnyíteni, a közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződésnek mindenképpen tartalmaznia kell a konkrét kiköltözési kötelezettséget, annak feltételeit és határidejét - hívta fel a figyelmet Szabó. Mivel ez általában felmondáshoz kötött, ezért ezt is közjegyzői okiratba kell foglalni. Ezt követően, ha a szerződésben foglalt határidő a felmondás közlésétől letelt, kérhető a záradékolás, majd a végrehajtás. A jogtanácsos szerint bár ennek az eljárásnak a költségei több tízezer forintra rúgnak, hosszú pereskedést lehet vele megelőzni, így mindenképpen ajánlott azoknak, akik bizalmatlanok a bérlőkkel szemben.

Az is segíthet a konfliktusok elkerülésében, ha a felmondási időt is belevesszük a bérleti szerződésbe, ami a jelenleg érvényes jogszabályok szerint nem lehet rövidebb 3 hónapnál - hangsúlyozta Szabó, ám hozzátette, hogy szerződésszegés esetén természetesen nem szükséges megvárni a három hónapot. Amennyiben a lakbér marad el, úgy 8 napos határidőt kell adni a bérlőnek, ám ha ez alatt sem teljesül a kifizetés, akkor újabb 8 napon belül fel lehet mondani a szerződést a következő hónap végére. Más a helyzet, ha a bérlő viselkedésével van gond: bár - kivéve ha nagyon súlyos a "vád" - ekkor is kell adnunk egy 8 napos határidőt, az adott hónap utolsó napján már ki lehet tenni a szűrét. Fontos tudnivaló azonban, hogy a felmondási idő a fenti esetekben sem lehet rövidebb 15 napnál.

A másik oldalról nézve, a bérlőnek ajánlott a kifizetett összegekről mindig számlát, vagy elismervényt kérni, hiszen a jogszabályok szerint ma már nem kötelező a bérbeadónak adószámot kérnie és számlát kiállítania. Ezen kívül, ha a lakás közüzemi költségeit bérlőként mi fizetjük, de az órák nem kerülnek a nevünkre, mindenképpen másoljuk le a befizetett csekkeket, mielőtt átadjuk azokat a bérbeadónak - adott egy jó tanácsot Szabó.

Fontos az is, hogy a szerződéskötéskor befizetett óvadékról (hétköznapi nevén kaució) ne feledkezzünk meg. Ez akkor jár vissza, ha a felek elszámoltak a bérleti díjjal és a bérlőt terhelő rezsiköltségekkel, és azt a bérlő vagy megfizette (ekkor teljes mértékben visszajár), vagy az óvadékból került levonásra, de ezen felül maradt még a kaucióból. Amennyiben a bérbeadó jogtalanul tartja vissza az óvadékot, azt (önkéntes teljesítés hiányában) fizetési meghagyással, ellentmondás esetén perben lehet érvényesíteni - emelte ki a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogtanácsosa.