Így kerülheti el, hogy becsapják az albérlettel!

Sokaknak okozott már problémát, hogy egy albérlőt nem tudott kitenni a lakásából, vagy akár az, hogy nem tudtak megállapodni abban, hogy az ingatlanban keletkezett kárt kinek kell kifizetnie. A Napi.hu most utánajárt, milyen a jogi szabályozás, hogyan tudjuk magunkat bebiztosítani az ilyen problémák ellen akár bérlőként, akár bérbeadóként.
Dzindzisz Sztefan, 2013. szeptember 1. vasárnap, 16:21
Fotó: Napi.hu

A lakás tulajdonosa igen ritkán zárhatja ki a bérlőt a lakásból, még akkor sem, ha lejár a szerződés és a bérlő jogcím nélküli használóvá válik - mondta a Napi.hu-nak Szabó Áron, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogtanácsosa, majd hozzátette, hogy ilyenkor általában a perindítással próbálkoznak az érintettek, ám ez hosszas folyamat, melynek végéig továbbra is a lakásban marad a bérlő.

Mit tartalmazzon egy szerződés?
Mindenképpen ragaszkodjunk írásbeli bérleti szerződéshez - mondja Szabó Áron, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogtanácsosa. Szerinte ez az első és legfontosabb szabály, hiszen ennek hiányában nem tudunk mire hivatkozni, ha bérlőként kötelességeire figyelmeztetnék a bérbeadót, de a különböző visszaélésektől is könnyebb így megóvni magunkat. A megállapodás során figyeljük arra, hogy a dokumentumban foglalt adatok tartalmazzák legalább a nevet és a lakcímet, ám még jobb, ha a születési adat és az édesanya leánykori nevét is belefoglaljuk. A jogilag biztonságos szerződésnek ezen kívül tartalmaznia kell az ingatlant, illetve azt, hogy abban a bérlő mely helyiségek használatára jogosult, illetve természetesen a bérlet időtartamát. Szükséges elem még a bérleti díj mértéke, megfizetésének határideje, emelésének lehetősége és módja (jellemzően évente, az inflációval történő emelés kerül a szerződésekbe), valamint az, hogy az ingatlannal kapcsolatos terheket ki viseli, és milyen formában történik az elszámolása (karbantartás, közüzemi díjak, közös költség).

Ezt úgy lehet kikerülni, hogy rászánunk egy megfelelő összeget a biztonságunkra és közjegyzői okiratba foglaltattuk a bérleti szerződést - adott egy jótanácsot a szakember. A közjegyzői okiratot ugyanis az abban foglalt kötelezettségek tekintetében a közjegyző végrehajtási záradékkal láthatja el, amely így végrehajtható okiratnak minősül és közvetlenül lehet kérni annak végrehajtását.

Ennek a záradéknak a meglétéhez szükséges, hogy a közjegyzői okirat tartalmazza a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást (jelen esetben ez maga a bérleti szerződés), a felek nevét, a kötelezettség tárgyát és a teljesítés módját és határidejét. Amennyiben tehát a bérlő kiköltöztetését szeretnénk megkönnyíteni, a közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződésnek mindenképpen tartalmaznia kell a konkrét kiköltözési kötelezettséget, annak feltételeit és határidejét - hívta fel a figyelmet Szabó. Mivel ez általában felmondáshoz kötött, ezért ezt is közjegyzői okiratba kell foglalni. Ezt követően, ha a szerződésben foglalt határidő a felmondás közlésétől letelt, kérhető a záradékolás, majd a végrehajtás. A jogtanácsos szerint bár ennek az eljárásnak a költségei több tízezer forintra rúgnak, hosszú pereskedést lehet vele megelőzni, így mindenképpen ajánlott azoknak, akik bizalmatlanok a bérlőkkel szemben.

Az is segíthet a konfliktusok elkerülésében, ha a felmondási időt is belevesszük a bérleti szerződésbe, ami a jelenleg érvényes jogszabályok szerint nem lehet rövidebb 3 hónapnál - hangsúlyozta Szabó, ám hozzátette, hogy szerződésszegés esetén természetesen nem szükséges megvárni a három hónapot. Amennyiben a lakbér marad el, úgy 8 napos határidőt kell adni a bérlőnek, ám ha ez alatt sem teljesül a kifizetés, akkor újabb 8 napon belül fel lehet mondani a szerződést a következő hónap végére. Más a helyzet, ha a bérlő viselkedésével van gond: bár - kivéve ha nagyon súlyos a "vád" - ekkor is kell adnunk egy 8 napos határidőt, az adott hónap utolsó napján már ki lehet tenni a szűrét. Fontos tudnivaló azonban, hogy a felmondási idő a fenti esetekben sem lehet rövidebb 15 napnál.

A másik oldalról nézve, a bérlőnek ajánlott a kifizetett összegekről mindig számlát, vagy elismervényt kérni, hiszen a jogszabályok szerint ma már nem kötelező a bérbeadónak adószámot kérnie és számlát kiállítania. Ezen kívül, ha a lakás közüzemi költségeit bérlőként mi fizetjük, de az órák nem kerülnek a nevünkre, mindenképpen másoljuk le a befizetett csekkeket, mielőtt átadjuk azokat a bérbeadónak - adott egy jó tanácsot Szabó.

Fontos az is, hogy a szerződéskötéskor befizetett óvadékról (hétköznapi nevén kaució) ne feledkezzünk meg. Ez akkor jár vissza, ha a felek elszámoltak a bérleti díjjal és a bérlőt terhelő rezsiköltségekkel, és azt a bérlő vagy megfizette (ekkor teljes mértékben visszajár), vagy az óvadékból került levonásra, de ezen felül maradt még a kaucióból. Amennyiben a bérbeadó jogtalanul tartja vissza az óvadékot, azt (önkéntes teljesítés hiányában) fizetési meghagyással, ellentmondás esetén perben lehet érvényesíteni - emelte ki a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogtanácsosa.

Kit terhel a javítás, vagy csere költsége?
Rendeltetésszerű használat során elromlott háztartási gép javítási költsége - ha a szerződésben nem rendelkeznek másképp - a bérlőt terheli, azonban ha az nem javítható, a csere, pótlás már a bérbeadó feladata. Természetesen, ha a bérlő hibájából történik a meghibásodás, úgy a költség őt terheli.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

csip-csop, 2013.09.01 21:11

@juliann: olaszba kozjegyzokell, mert ha nem akkor az illegalis albèrtlet lenne ès aki beakar koltozni az be is szeretne jelentkezni a tanàcsnàl, de ilyen esetbe a tulajdonos nem engedi a bejelentkezèst.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

juliann, 2013.09.01 16:35

Túl bonyolult nekem !!! Lehet ,hogy az agyam nem müködik jól !!!
Az NSZK-ban közjegyzö nélkül müködik...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html